Lányok/nők volt olyan párotok aki elég kevés elvárásotoknak felelt meg, de beleszeretettek? Ha igen mi miatt szeretettek bele?

2 évig voltam együtt egy sráccal, akivel szemben SEMMILYEN elvárásom nem volt. Mármint nyilván szerettem volna ezt-azt, és valamiért "beleszerettem". De ma már rájöttem, hogy szinte tényleg nincs benne semmi, ami ma megfogna. Ma már az összes tulajdonsága, ami régen tetszett, idegesít. Úgyhogy a kérdésedre válaszolva volt, de bánom, hogy nem hallgattam apukámra és buta voltam.

A sportos testalkat pedig remek, de a "kockahas" szindrómából már kinőttem, mert nincs értelme. Értékelem a szerelmem minden tulajdonságát, legyen az külső-belső.

19/L

Az elvárás lényege, hogy feltétele a kapcsolatnak, anélkül nem mész bele.

Amiből tudsz engedni, az a preferencia, jellemzően ilyen a kockahas, barna haj, anyámkínja. Ezekből lehet engedni, inkább csak pozitívum, ha megvannak, de nem létfontosságú.

Legalábbis nálam így működik.

A mostani párom sok preferenciámnak nem felelt meg, pl: ne szeresse az autókat, legyen egyelőre diák mint én, ne legyen szakálla, ne legyen hosszú és/vagy fekete haja, ne legyen izmos, legyen jó helyesírása, lehessen vele együtt elmenni kocogni, hirtelen ezek jutottak eszembe, amik eleinte furák voltak, hogy nem tud "teljesíteni", de nagyon hamar beláttam, hogy ezek abszolút nem fontosak, vagy konkrétan fordult a véleményem, és ő vált az ideálommá, pl engem is elkezdtek érdekelni az autók, most már kb csak szakállas pasikat nézek meg, ilyesmik. Szóval egyáltalán nem bánom, hogy engedtem, nála tökéletesebb párt nem tudnék találni.

Azért szerettem bele, mert a nagyon fontos elvárásaimnak megfelelt, és teljesen levett a lábamról, nagyon jó személyisége volt/van, és mindig is jól kijöttünk, meg hát ott volt az a plusz "bizsergés", amit leírni nem lehet, de amitől tudja az ember, hogy valakivel vonzódnak egymáshoz. :D

itt az utolsó tökéletesen leírta hogy FOGALMUK sincs a nőknek hogy mit akarnak. :D

legyen ez legyen az, de nam baj ha nincs, de az se baj ha megvan...

Vagy megfogja a külső egy pasin, vagy a pénztárca. Semmi más nem számít.

Mert szted pl a 76-os elhagyja a párját ha holnaptól közli vele h ő bizony nem jár vele futni, meg ezentúl utálja az autókat, és csak a hajókkal fog foglalkozni? :D

Dehogy...Csak azt az egyet nagyon nehéz elérni, hogy felfigyeljen rád egy nő, és különlegesnek tartson. Mert ha ez meggvan (mindegy h külsővel, vagy pénzel) akkor az extrém nagy dolgoktól eltekinve (gyilkos, alkoholista stb) semmi de semmi sem számít. :)

Én mindig ilyen John Snow alkatot képzeltem el. Magas, sötét szem, haj, szőrzet. Mackósabb alkat. Szeresse a színházat, ne legyen bulizós.

Először a párom nem tetszett mint férfi, mert nagyon kívül esett az érdeklődési körömön. Sok sok átbeszélt este és közös filmnézés eredménye lett, az, hogy elkezdtem értékelni őt. Sok közös vonásunk volt, sok dologban azonos a gondolkodásunk. Így aztán a külseje is kezdet megváltozni. Ami zavart (olyan magas mint én, nincs barna szeme, sötét haja, nem olyan testes, vastag, fogszabályzója volt, zavart a szőrszál az orrán) ezek mind kezdtek kedves dolgok lenni nekem. Megszerettem és elfogadtam.

#3

Miért, szerinted a szerelem olyan egyszerű, hogy leírod a kívánságlistát, hogy neked a szőke haj, kék szem, 60 kiló, 170 centi, gazdasági szakon szerzett diploma, 37-es lábméret, gyöngyfűzés iránti érdeklődés, és sziámi macska birtoklása jön be, és SOHA SENKIHEZ nem fogsz vonzódni, akiben nincs meg ez mind? :D

Nyilván mindenkinek él a fejében egy "álomnő" vagy "álompasi". Elképzeled, hogy hogy néz ki, milyen a személyisége, és arra gondolsz, hogy milyen jó lenne találni egy ilyen embert. Ettől függetlenül egészséges lelkivilágú ember képes beleszeretni olyanba, aki eltér ettől az ideáltól.

Képzeld, én se feleltem meg eleinte a párom minden elképzelésének, vékonyabb vagyok és rövidebb a hajam, mint az ideálja volt, más jellegű dolgot tanulok, más érdekel, más a beállítottságom, messzebb élek, mint amit ideálisnak tartott volna, stb stb stb, most akkor kijelenthetem, hogy a férfiak nem tudják, hogy mit akarnak? :)

Tudom, mit VÁROK EL. Van sok dolog, amiből SOHA nem engednék. De amiket írtam, azok, őszintén, szerinted mit befolyásolnak egy kapcsolatban? Igazából semmit.

"Mert szted pl a 76-os elhagyja a párját ha holnaptól közli vele h ő bizony nem jár vele futni, meg ezentúl utálja az autókat, és csak a hajókkal fog foglalkozni?"

Nem hagyom el, a futás pl 1000%, hogy soha nem lesz meg, nem kívánságműsor, nem tud futni és kész, az meg szerintem teljesen alap dolog, hogy valamennyire érdeklődünk a párunk hobbija, érdeklődési köre iránt, szóval ha a hajókba szeretne bele, akkor meghallgatnám a sztorijait a hajókról szívesen, eljárnék vele hajós témájú programokra, igyekeznék minél többet megtudni róluk, nem tudom, nekem valahogy ez a természetes egy kapcsolatban. :D

Esküszöm nem értem, min akadtál fenn :D Vagy te pl SOHA az életben nem jönnél össze egy barna hajú lánnyal, ha mondjuk a vörös az ideálod? Minden egyes apró marhasághoz foggal-körömmel ragaszkodsz? Ha bejön mit tudom én, az anyajegy az arc jobb oldalán, akkor inkább egyedül halsz meg, mint hogy lemondj róla, és összejöjj olyannal, akinek nincs? Vagy ezt hogy kell elképzelni? :D

Nekem a sportos testalkat és a magasabb iskolai végzettség,egzisztencia is fontos,nem a felszínesség miatt,hanem: a testalkat azért,mert azt jelzi,hogy fontos neki az egészsége és nem egy lusta,otthon punnyadós típus(én is sokat sportolok),az egzisztencia pedig azért,mert magam is egyetemista vagyok és fontos,hogy nagyjából egy szellemi szinten legyünk és a későbbiekben ne legyen nagy szakadék a kettőnk keresete között(konfliktusforrás lehet),valamint azt is nézem,hogy ha lesznek gyerkeink,jó életkörülményeket tudjon nekünk teremteni :)

Ennek ellenére volt már olyan pasi,akibe csak az önbizalma miatt szerettem bele,bár sportos volt,de kimondottan buta és csóró is.Mégis belezúgtam.

Viszont most olyan párom van,aki belsőre az egyik legértékesebb,legrendesebb ember,akit ismerek,diplomás és sportoló is.És szeretem :) Végső soron a belső értékek azok,amikből nem engednék,mert egy bunkó pasiba hiába zúgnék bele,úgyis csak fájdalmat tudna okozni,ellenben egy rendes sráccal.

Túl sokadik kiábrándulás a világból, mikor meglátom, hogy más nőknek milyen elvárásaik vannak. Végzettség, kereset, izmos test... És persze legyen ő is ilyen üres. Ezt kihagytátok.

Voltak elvárásaim, tartottam magam ahhoz, hogy aki érzelmileg nincs ott, ahol én és az intelligenciája nem csap falhoz minden második szava után, az ne is próbálkozzon. Aztán megismertem egy srácot, az intelligenciáját kipipálhattam, de érzelmileg egészen máshol járt. Azt gondoltam ebből probléma lesz, mert nem akarok nekiütközni azzal, ami én vagyok. De ő nem tett le rólam akárhogy ellenkeztem, kitartó volt, és időközben rájöttem, hogy pont ez az, amit mástól nem kaptam meg soha, és jobban beleszerettem, mint bárki más általam elképzelt emberbe valaha is tudtam volna. Azóta is itt van. Ééééés meglepő módon ennek semmi köze nem volt a munkájához meg az izmaihoz. Bámulatos.