Férfiak, éreztetek már hasonlót vagy csak én vagyok ennyire génhibás?

Ugyanígy vagy már több hónapja, azt hittem ,az idő segít, de egyszerűen nem tudok másra gondolni. Pedig minden létező módon próbálom elterelni a figyelmem, néha ha sikerül egy-két órára utána megint csak ő jár a fejemben.

Csak te. Keress olyan nőt, akinek kellesz!

Igen gyorsan el tudom felejteni azokat a lányokat, akik nekem ugyan bejönnek, de én nekik kevésbé. Elképzelni bizonyos élethelyzeteket (együtt filmezés, együtt szórakozás, szex stb.) meg kizárólag ismerkedési időszakban szoktam, de azért ennyire betegesen akkor sem élem bele magam, mint ahogyan a leírásban áll. Túlságosan ragaszkodsz egy fantomhoz, ez a probléma. Meg kéne tanulnod valahogy nem beleélni magadat ennyire.

Én nőneműként éreztem régebben ezekhez hasonlókat, de nem volt ennyire durva. Étvágyam az volt, félni se féltem. Ez már egy kissé tényleg beteges. Ne görcsölj rá és ne pánikolj be annyira miatta. El fog múlni, változtass , próbáld túltenni magadra rajta. kösd le magad akármilyen dologgal, hobbikkal. nekem is sokszor volt ilyen, meglásd jön valaki más, és őt sikerül lezárnod magadban. nekem is volt hasonló reménytelen helyzetem a múltban. a viszonzatlan szeretet/szerelem rossz érzés,elég sok ember átesik ezen élete folyamán akár többször is. csak nem szabad feladni valaki miatt az egész életed.

Ismerős helyzet. Éjjelente a legrosszabb. Nyugtalan vagyok, csak rá gondolok. Hiányzik :( Próbálom elfelejteni, de mindig eszembe jut. Nincs olyan nap,hogy ne emlékezzek rá, a tekintetére, a mosolyára, a mozdulataira, a hangjára mindenre...