Az a hejzet, hogy nemrég műtötték, és aki műtötték dr nő, nos úgy érzem hogy beleszerettem, lehet viccesen hangzik, de nem tudom kiverni a fejemből sehogysem, és nagyon sokat gondolok rá. Mit csináljak?

" úgy tűnik hogy énsem vagyok neki közömbös"

Mutasd meg neki az írásod. Biztos még jobban beléd szeret :)

Kérdező!

Ha komolyan érdekel a téma, nézz utána a Stockholm-szindrómának! Valószínűleg ez van veled is.

Vigasztalásul: ez elég gyakori dolog... bár inkább nőknél, és a nőgyógyásszal.

Kávéra elhívhatod, de sok reményed ne legyen. Valószínűleg ő NEM így érez, mint te.

És még csak véletlenül se mutasd meg neki az írásodat!!!

#14-es a Stockholm-szindróma nagyon-nagyon nem ez.

Figyelj kedves kérdező! A dolgok ott kezdődnek, hogy orvosként egyáltalán nem etikus beteggel randevúzni. Sőt! Ha tippelnem kéne, egyenes tilos. Ne próbáld meg bajba keverni inkább! Ha később mégis érdeklődsz még utána, akkor szigorúan gyógyulás után keresd fel valahogy. (De azért lehetőleg ne írásban...:D)

"a Stockholm-szindróma nagyon-nagyon nem ez"

De, pontosan ez, csak az enyhébb formája.

Itt is függsz egy olyan embertől, akinek ki vagy szolgáltatva, és alkalomadtán jót is csinál veled.

"pont NEM jót csinálnak az illetővel, hanem a rosszat"

A szindróma CSAK akkor alakul ki, ha:

1: FÜGG az áldozat az elkövetőtől,

2: jót IS csinál vele.

Ezért van az, hogy ez az eset IS idetartozik.

Nem tudom honnan veszed, de olvass már utána:

[link]

[link] (ez jóval szakmaibb)

Tehát a Stockholm-sz. esetén épp azt várnánk az illetőtől, hogy utálja a bántalmazót. Ha ez az eset idetartozna, akkor kb az is, ha mondjuk valaki a tanárába szerelmes. Ugye érzed, hogy ez botorság?