Soha többé ne vállaljam az érzelmeimet (könnyeimet) egy nő előtt, ugye?

ez a dolog 3 évig tartott. Kinéztem, vallottam, és elutasított. Három hónapra rá megint. De a barátságunk megmaradt, még akkoris, amikor lett pasija. Igazából minél inkább nem foglalkoztam a lánnyal egy kicsit, annál inkább úgy látszott, hogy jön utánam. Amikor meg előtte a haverok megkérdezték, hogy mi van azzal a lánnyal, akire nyomulok, a lány értetlenül "nyomulsz egy lányra??"

Végül szétmentek, ismét megpróbáltam. Továbbra is "nem", de most nem birtam könnyek nélkül. Azóta meg megis változott a lány: nem örül nekem úgy, mint azelőtt. Irtam neki, nem válaszolt. Másodjára sem. Mikor összefutottunk, nem tudta milyen üzenetről van szó, kértem hogy nézze meg, mert ez igy nekem rosszul esik. Megint irtam, továbbra sem reagált. Eltelt félév, megkérdeztem, mi olyat csináltam hogy nem lehet válaszolni, először nem tudta milyen üzenetről beszéltem, erősködtem, hogy "de tudod milyenről", aztán meg azt mondta, hogy nem szokott válaszolni.

Ennyire nem érdekli, hogy megbántott? Ennyire nem szabad érzelmeket felvállalni?