Remény a reményteleneknek! Elkeseredett vagy? Olvasd el!

Ez most elsősorban a srácoknak mondom mert tudom hogy sokan járnak ide panaszkodni hogy nuku barátnő, nuku szex, de én amúgy lány vagyok, 20 éves.

Szóval én voltam az a lány, akinek nem volt soha barátja, soha randi, soha csók, a barátnőim viszont mind kapcsolatban, évek óta, tini koruktól fogva. És mindemellett voltak udvarlóik. Még a csúnya srácok sem nálam próbálkoztak be, hanem náluk. A max "sikerem" az volt hogy utcán, akik nem ismertek, azoktól kaptam dudát, nézést, de az átlagéletkor 40 volt. Fiús lány voltam, de közben meg lányokkal lógtam, ezért semmilyen tekintetben nem voltam kívánatos, de főleg azért, mert kis különc voltam. Szóval szar volt a helyzet, mondjuk nem bántam hogy egyedülálló, szűz vagyok, de vágytam néha valami stramm, snájdig legényre, aki megfűszerezi az életemet.

Aztán tessék, lett! De ne ugorjunk ennyire előre. Kissé a pubertás is rásegített, ami nálam igen sokat késett, míg másoknak jön 14 évesen, nekem 17-18 körül jött. De a különcségemet levetkőztem az a lényeg, de közben önmagam maradtam. És voltak érdeklődők, randik már.

Mára már több mint egy éve vagyok kapcsolatban, és egy nem is akármilyen sráccal, hanem egy olyannal mint amilyet akartam, aki jól néz ki, kedves, és férfias, aki nagyon szeret és tisztel.

És míg mások akiknek gondtalanul ment az ismerkedés, most problémáik vannak a barátjaikkal mert gáz arcok, pl. nem tisztelik őket, rondán beszélnek velük, kikacsintgatnak a kapcsolatból, addig én idővel ugyan, de minőségi kapcsolatra leltem.

Szóval az elkeseredett férfiaknak mondom, nyilván nekik is ebben-abban változniuk kell, belsőre is, és külsőre is esetleg (öltözködési stílus, frizura), és akkor lesz barátnőjük, és olyan amilyet választanak maguknak, mert igazán megtetszik nekik, nem pedig várnak a lepattanóra.