Járt valaki hasonlóan? Esélytelen szerelem.

Én egy 20 éves lány vagyok, aki még sosem volt kapcsolatban, egy kezén meg tudja számolni hány randin volt, és nemrégiben lett életében először úgy igazán szerelmes. A férfibe akit szeretek, nos, nem véletlenül szerettem bele, de felesleges lenne most belemennem a részletekbe. Azonban az élet nem habostorta, beelőzött egy hihetetlenül szerencsés lány. Szóval barátnője van. Olyan nehezen leszek szerelmes, de még csak az is ritka, hogy azt érzem valaki felé, hogy úgy igazán dolgozik a kémia. Most végre találtam valakit, de esélyem sincs nála. Ha egyedülállóként ismertem volna meg, mostanra egészen biztosan járnánk, és meggyőződésem hogy jó párkapcsolatunk lenne. De már foglalt az a különleges hely a szívében. Imádja a barátnőjét. Legjobb barátok, és nagyon szeretik egymást. Eszembe sem jutna rámászni, nem vagyok az a ribi típus, de attól még olyan rossz érzés. Arra hogy esetleg szakítanak, nem pazarlok gondolatot, mivel láthatóan köszönik, remekül megvannak.

Nektek volt ilyen, lányok, fiúk?