Mi tévő legyek ebben az esetben?

Van egy srác, jó pár éve ismerem, 3 éve jártunk 1 évet, de sajnos nem nagyon működött és normális körülmények között szakítottunk. Azóta is napi szinten tartjuk a kapcsolatot, mindent megbeszélünk egymással. Azóta neki is és nekem is voltak kapcsolataink.

A próbléma ott kezdődik, hogy nekem hiába voltak kapcsolataim, mindig szerettem őt és nem csak úgy, mint barat, hanem jobban, de ez kevés volt egy kapcsolathoz, pedig ő sokat küzdött ahhoz, hogy probáljuk meg újra, de én elküldtem.

1 hete viszont ezzel a sráccal kicsit közelebb kerültünk egymáshoz, lefeküdtünk egymással. Nagyon jó volt, olyan volt minden, mint régen és egyáltalán nem bántuk meg. Bevallotta hogy szeret még és én elmondtam neki, hogy én is többet érzek iránta picit, mint sima barátság, de ez kevés ahhoz, hogy egy párt alkossunk. Teltek- múltak a napok és egyre messzebbre kerültünk egymástól, nem találkoztunk és alig beszéltünk egymással, nagyon összezavarodtunk mindketten.

Viszont a probléma az, hogy ebben a pár napban nekem nagyon hiányzott a srác, hiányzott az ölelése, az illata meg minden és itt szó sincs az intimitásról.

Ma találkoztunk, mert úgy éreztem ezt meg kell beszélnünk, úgy érzem, hogy nekem rá van szükségem csak.

Mondta, hogy fordítva is igy van, de mi már soha nem lehetünk egy pár, mert 3éve sem működött akkor most sem fog, meg szakításunk óta ő rengeteget próbálkozott, de elutsítottam és soha nem mondtam neki, hogy nem tudtam kiverni a fejemből őt soha igazán.

Ő akarmennyire is szeret engem meg én is őt, ő nem tud megbízni bennem, erre a bizalom kérdésre semmi okot nem adtam neki, max annyit, hogy mikor egy pár voltunk akkor én kollégista voltam és elmentem egyik fiú osztálytársammal boltba, amit ő utólag tudott meg.

Mivel a napokban nem igazán kommunikáltunk egymással, így volt elég időm gondolkodni ezen, azt hittem, hogy ez csak egy fellángolás, de nem! Tudom, hogy rá van szükségem. Azt mondta, hogy ő nem akar az én életemben csak unalomüző lenni meg egy pótlék. Attól fél, hogy nem működne a kapcsolatunk és ha jönne egy másik srác akkor rögtön dobnám is. Mondtam neki, hogy nem így van, más érzéseivel nem szoktam játszani és ezt ő nagyon jól tudja.

Amikor mondta, hogy köztünk nem lehet több soha, akkor elsírtam magam, odajött hozzám átölelt és annyit mondott, hogy este mindent megbeszélünk, megcsókolt és elment. Nem akartam sirni elötte, nem szeretném azt, hogy megsajnáljon és csak ezért legyen valami.

Szerintetek lehet ebből még valami valaha is?

Köszönöm annak, aki időt szánt arra, hogy elolvassa!