Miért nem tudok szerelmes lenni? Baj van velem?

20 éves lány vagyok, eddig volt már 3 barátom, de egyikbe sem voltam szerelmes.

Az elsővel 14 évesen jöttem össze, igazából nem volt nagyon komoly kapcsolat, csak átjárkáltunk egymáshoz hülyéskedni, mint a barátnőimmel, meg néha smároltunk, de azt annyira nem szerettem. Kb. 2 hónapig tartott. Már nem is emlékszem,hogy lett vége, meguntuk, vagy nem tudom.

A másodikkal a legjobb barátnőim hoztak össze 16 éves koromban, és igazából nem is akartam járni vele, jó volt nekem egyedül, csak nem akartam a barátnőimnek csalódást okozni, mert tök jó randikat szervezgettek nekünk a hátunk mögött stb. Amúgy a srác is jó fej volt, mint fiúbarát, de a párkapcsolatban elég kényelmetlenül éreztem magam. Amíg csak eljárkáltunk ide-oda, vagy leültünk beszélgetni, filmet nézni, addig oké volt, mert tök jól elbeszélgettünk akármiről, de ilyen romantikus dolgokat csinálni, hogy pl. kézen fogva mászkálni, összebújni, csókolózni stb. nem szerettem csinálni vele. Lefeküdni se akartam vele, ezért szakított velem 6 hónap után.

A harmadik barátommal 17 évesen jöttem össze, először neten ismertük meg egymást, egy gamer fórumon ráírtam egy szimpatikus emberre, és kiderült, hogy magyar és a közelemben is lakik. Pár hónapig neten beszélgettünk elég sokat, mindennap. Volt barátnője, úgyhogy meg se fordult a fejemben összejönni vele. Aztán szakított a lány vele, én vigasztaltam, és felvetette, hogy mi lenne, ha elvinne randizni. El is vitt, és összejöttünk. De igazából belé sem voltam soha szerelmes, és vele is az volt a helyzet, mint az előző exemmel, hogy nagyon jól éreztem magam, mikor beszélgettünk, közös programokat csináltunk stb. de romantikázni nem szerettem egyáltalán. Őt tartottam a legeslegjobb barátomnak, mindent megbeszéltem vele, volt egy csomó közös hülyeségünk. Végül aztán több mint év után szétmentünk, mert ő több romantikát szeretett volna, nekem meg az nagyon nem ment.

Folyton azt mondogatják nekem, hogy még nem találtam meg a megfelelő embert. A 3 barátomon kívül randiztam már egy csomó másik sráccal is, de egyikkel se éreztem úgy, hogy bele tudnék szeretni, pedig a legtöbb nagyon kedves és szimpatikus személy volt.

Nem értem, én miért nem tudok beleszeretni senkibe, körülöttem annyira sok boldog szerelmes ember van :( Nagyon szeretnék én is egy párt, akivel mindent közösen tudnánk csinálni, meg mindig egymás társaságát keresnénk, de nem kellene folyton enyelegni, hogy így szeretlek, úgy szeretlek, meg állandóan fogdosni egymást. Létezik egyáltalán ilyen párkapcsolat? Vagy hülye vagyok? Mi baj velem, miért vagyok ilyen defektes?