Srácok, ismerkedés alatt meddig tartja fenn az érdeklődéseteket egy lány?

Én voltam majdnem 2 évig távkapcsolatban

meg vannak a maga előnyei és hátrányai is...

de nem riaszt el, persze attól függ mekkora távolság, milyen gyakran tudunk találkozni.....

23F

ez az eltűnés, nem jelentkezés, kivárás, hogy ő jelentkezik-e szerintem leginkább önbizalomhiányból, vagy a másikkal szembeni bizalmatlanságból, talán szebb kifejezés, hogy kételyekből fakad. nem feltétlenül tudatosul, hogy te most tesztelni akarod a másikat és nem is úgy éled meg. de azért az van mögötte, hogy nem vagy benne biztos, hogy a másiknak elég fontos vagy-e és fog-e jelentkezni, tenni érte, hogy fennmaradjon a kapcsolat.

sajnos én már egy csomó romantikus, baráti sőt családi kapcsoaltot is láttam pont ilyen dolgokon tönkremenni. az egyik valamiért nem jelentkezett (pedig lehet, hogy csak épp elfoglalt volt, vagy a technika ördöge miatt át se ment egy üzenet, vagy akármi lehet), a másik ezt az érdeklődés hiányának, közömbösségnek, nem törődésnek, vagy kifejezetten ellenséges lépésnek tekintette, pedig lehet, hogy semmi ilyen szándék nem volt mögötte, csak egy félreértés - amit sokszor nem is sikerül tisztázni egymással.

kering mostanában a FB-n egy bölcsesség gyűjtemény, ami pont az ilyen helyzetek megoldására ad egyszerű és világos útmutatást, ami mégis irtó nehéznek tűnik sokaknak. Pedig tényleg ez a lényeg:

"Ne bonyolítsd az életed!

Hiányzik valaki? Hívd fel!

Találkoznál vele? Hívd el!

Megértésre vágysz? Magyarázd el!

Kérdésed van? Kérdezz!

Valami nem tetszik? Mondd el!

Tetszik valami? Mondd el ezt is!

Vágysz valamire? Kérd!

Szeretsz valakit? Mutasd meg!

Az élet egyszerű."

a tutit viszont nehéz megmondani, mert ahány ember, annyi féle. vannak pasik (különösen a félénkebb, visszahúzúdóbb, tapasztalatlanabbak), akik kifejezetten hálásak érte, ha nem csak nekik kell pedálozni és a nő is besegít egy kicsit a kezdeményezésbe és az irányításba, hogy merre haladjon a beszélgetés, mi legyen a program, milyen tempóval haladjanak a dolgok. más pasik meg hajlamosak már azt nyomulásnak tekinteni, ha a nő megdícséri, hogy jó a zenei ízlése és olyasmivel vágnak vissza ezért a főben járó bűnért, hogy "na mi van, ennyire rossz a helyzet, hogy nyomulni kell?" és mikor a nő rákérdez, hogy ezzel most mégis mi a gond, akkor közli, hogy szerinte a férfi dolga a kezdeményezés és ez már túlzás egy nőtől.

szóval a kérdésre szerintem nincs általános válasz, mert szörnyen függ az egyéntől és az ő felfogásától, helyzetértékelésétől - amit akár aktuális hangulatok is befolyásolhatnak.

1-2 hét aktív és tartalmas chatelés után azért szerintem már megismered a másikat annyira, hogy ne okozzon gondot eldönteni, hogy egy-egy kérdést felhozhatsz-e legalább azt megbeszélni, hogy mikor érzitek időszerűnek megbeszélini. viszont sajnos akár hosszabb és tartalmasabb beszélgetések után is simán előfordulhat férfivel és nővel egyaránt, hogy eltűnik nyomtalanul és többé nem válaszol, így még csak azt se tudod meg soha, hogy mi volt a gondja. ilyenkor szerintem érdemes megpróbálni 1-2 alkalommal még rákérdezni, hogy mi történt, aztán ha továbbra is nagyon nincs válasz, akkor továbblépni, hogy sajnos ez csak ennyi volt, vele valószínűleg mégsem lesz több közös dolgod az életben...

nekem az szokott lenni az állandó dilemmám (egy csomó emberrel, baráti és romantikus ismerkedésnél egyaránt), hogy mennyi az az idő, amíg érdemes ragaszkodni, próbálkozni a kommunikáció fenntartásával, továbblépéssel ha valaki sosem ér rá, mindig elfoglalt és mindig mindent ezzel az indokkal/kifogással hárít.

meddig érdemes elfogadni, megérteni, kooperálni és mikortól érdemes elkönyvelni a veszteséget, hogy még ha igaz is az indok és tényleg ennyire elfoglalt, akkor sincs kilátás javulásra és így értelme sincs tovább erőlködni, jobb lemondani a másikról...

a további kérdéseid is érdekesek. szerintem a távkapcsolat nagyon nehéz és nagy teher mindkét emberen és komoly megpróbáltatás a kapcsolatnak. lehet akár jól és értelmesen is működtetni, de nem könnyű. jó tapasztalatai, hallomásai meg valószínűleg nem sok embernek vannak vele, így hajlamosabbak lehetnek az emberek eleve elzárkózni már a felvetés elől is.

persze, ha sikerül alaposan és értelmesen átbeszélni egymással, akkor sikerülhet közös nevezőre jutni és rövidebb időszakokat akár könnyen is át lehet hidalni.

170-180 km szerintem ma már szinte nem is nagy távolság. hosszú idő alatt megviselhet egy kapcsoaltot akár ennyi is (meg az sem mindegy, hogy mennyire jó közlekedésű területek közt van az a távolság, mert ez ugyanúgy lehet másfél óra, mint 5-6 óra utazás is).

ha meg eleve oda akartál költözni, ahol a srác lakik, akkor nem is biztos, hogy van értelme távkapcsolatról beszélni, hiszen nem az lesz. itt inkább arról érdemes beszélni, hogy most épp nem ugyanott vagytok. így csak az első pár találkozást nehezítheti meg kicsit a távolság, de ez is csak idő és pénz kérdése, meg elsősorban a szándéktól függ, hogy akarjátok-e és mikor.

mondjuk az alap kérdésre írt felvetésemhez visszakanyarodva megintcsak érdekes lehet, hogy a srác hogy reagál arra, hogy a lány akar odaköltözni, ahol ő van. normál esetben ez nem kéne, hogy bárkinek gondot okozzon. de ha túlságosan férfi dominanciában gondolkodik, akkor akár ez is lehet gyanús, vagy nem tetsző dolog, hogy a nő ennyire kezdeményező, vagy ennyire ragaszkodik hozzá - még ha a lányt nem is biztos, hogy ő motiválja a költözésben, ettől a férfinek lehet olyan szemüvege, amin keresztül ez így jön le.

minden csak kommunikáció és értelmezés kérdése. az érintetteknek kell egymással tisztázniuk.