Srácok, ismerkedés alatt meddig tartja fenn az érdeklődéseteket egy lány?

Az jutott még eszembe, hogy ez a kölcsönösség dolog, ez nem centire, meg másodpercre mérhető.

Kicsit olyan, mint minden más helyzetben. Nem azt várom el, hogyha hétfőn én írtam rá, akkor kedden ő írjon rám. De azért intelligens ember érzi, hogy mi a különbség az egyoldalúság és a kölcsönösség között.

A lényeg az, hogy két személyiség ismerkedjen. Én, X és ő, Y, akik egymást akarják megismerni, és nem pedig szerepeket játszani, hogy most én vagyok a férfi, nekem kell írnom ennyiszer, ő meg a nő, és akkor meg ennyiszer. Egy csomóan ezt nem fogják fel és kb valami könyvből akarják kinézni a használati utasítást az emberekhez de olyan szinten, hogy most 3 vagy 4 szavas mondatot írjon. Pedig milyen szép is lenne, ha működne a kommunikáció két ember között és el tudnák egymásnak mondani, hogy mit is akarnak.. Persze ez is kétoldalú, tehát ha az egyik fél normális módon közeledik, akkor a másik ne essen pánikba vagy értetlenkedjen, hogy mit akar ez, kiesik a szerepéből amit én a nőklapja/férfimagazin 17. oldalán olvastam.

Én speciel szeretek írásban kommunikálni egész sokat, és ha alakul egy lánnyal, akár egész nap írogathatunk, ha ráérünk, és akár minden nap rámírhat, nekem ez nem gond. Más meg másmilyen. A legfontosabb az lenne, hogy megismerd a beszélgetőpartnered annyira, hogy ezt tudd, és akkor nem arról szólna a fél kategória, hogy idegen emberektől akarják megtudni, hogy mi is a protokoll.

Hú, protokoll, milyen jó szó is erre az egészre :D AZ ismerkedés tehát nem protokoll!

24/F

Rég rossz, ha vadászhoz és vadhoz hasonlítunk két embert.

Nem, nem esik jól. Az esik jól, ha a nő is felkeres magától, és nem csak azért, hogy ezt elmondhassa, hanem mert érdeklem, kíváncsi rám. Én is keresem, de jó, ha megmarad a kölcsönösség ebben is, mint minden másban. Elég, nem szeretek hosszasan levelezgetni, chatelni, mert akkor elvész a varázs. Már az elejétől is tegyen a nő is lépéseket, ha úgy adja, akár ő is felhozhatná a tali lehetőségét. Azon múlik, ki mennyire szeretné. Amikor elkezd játszmázni, onnantól elveszíti a varázsát az egész, ha egyenes, őszinte, nyílt hozzám, az a legjobb. Sosem érzem nyomulósnak azt, aki tetszik. Csak ne 15 percenként várja, hogy fellépek netre és írok neki, mert nem vagyok neten élő ember. Magyarul ne csináljon cirkuszt, ha ír és nem írok vissza neki 1-2 óráig sem a neten.

Tudom hogy a fiúkhoz lett intézve a kérdés, viszont nekem is jutott valami az eszembe. Szóval írták itt hogy taktika, hogy ha valaki nem ír és vár a másikra . Szerintem, legalábbis ha magamból indulok ki akkor a csajok részéről nem az, vagyis a szónak nem a csúnya értelmében. Szóval ha van egy jó alakulóban lévő viszony, akkor eljön az az idő, amikor a lányok kíváncsiak, hogy már vajon hiányzok neki, vagy gondol rám. És ekkor szokott megállni a beszélgetés kezdeményezése. Jól esik azt látni, hogy érdekled a másikat. Ja és persze ez nálam csak egy bizonyos idő után szokott bekövetkezni, amikor azt érzem, hogy basszus mindig csak én írok, gyerünk rajtad a sor.

Bár szerintem a legtöbb csajban egy ismerkedés során általában ez minimum egyszer lejátszódik.

De ha mégsem akkor bocsi, én vagyok csak ilyen kis bizonytalan.