Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lehet velem hogy nem tudok szerelmes lenni, még csak komolyan sem érdekel senki?
Sokat gondolkoztam hogy kiirjam-e ezt,de muszáj,mert én sem értem magam,mi van velem,sokkal zavarosabb és furább most mint tini koromban bármikor,idegeneknek pedig még mindig könnyebb leírni...Előre leszögezném hogy normális válaszokat szeretnék,egyrészt aki csak tini hülyeségnek könyveli el,nem tudja,nem akarja megérteni az ilyen dolgokat,ne olvassa tovább,és lehetőleg ítélkezés stb nélkül,amit hibáztam,azt már én is bánom. Most vagyok 18 éves,elég könnyen szerelembe esős típus,ezért is szokatlan nálam az ami másnál lehet nem lenne.
Először akkor voltam szerelmes mikor szinte épphogy betöltöttem a 15-öt,viszonzatlan szerelem volt,semmi sem történt köztünk,szóval 9 hónapig szenvedtem,aztán elkezdett múlni.
Akkor megismertem rá talán 1 hónapra mást,csakhogy ő sokkal idősebb volt,(én 15,mire alakult valami majdnem 16,ő 30)vele már történtek dolgok(csók stb,szex nem)a szerelem természetesen itt is viszonzatlan volt,csak én hittem naívan hogy ő is érez talán valamit vagy fog később...
De ezen is túltettem magam,abbahagytam vele ezt a hülyeséget szintén majdnem 9 hónap után.
Aztán megismertem a volt barátom,az első igazi kapcsolatomat,akivel nemrég szakítottam egyéb ok miatt,vele több mint 2 évig együtt voltam,de visszatekintve erre nem voltam igazán szerelmes,valamiféle szeretet volt csak,inkább csak magammal is elhitettem hogy tetszik és szerelmes vagyok,mert ő volt az első aki látszólag szeretett,bár az utóbbi hónapokban és a szakításunkkor rajta is inkább csak azt láttam hogy nem akar egyedül lenni,de a lényeg nem én vagyok...szóval zavarosnak érzem az egészet,hol azt érzem tetszik valaki,aztán a következő héten már nem is tud érdekelni,és ilyen megvilágításból nézve több mint 2 éve nem keltette úgy fel senki igazán komolyan az érdeklődésem,nem hogy tényleges szerelem...
Én életemben nem voltam az úgy igazán,csak röpke periódusos fellángolásaim voltak.
Én nem bánom.
De ha megtudod a dolog miértjét szólj nekem! :)
Nagyon fiatal vagy még, a tinikorban feltűnő "szerelmek"-et én nem is igazán nevezném szerelemnek, inkább felfedezésnek. Felfedezni, hogy van ellenkező nemű. Hogy létezik testiség, felfedezni, hogy csókolózni jó dolog. Szvsz nem az adott illető iránt érzünk valamit, hanem az iránt a dolog iránt, amit az illető kivált bennünk. És ez nem mindegy. Később, amikor idősödsz, és többnyire felfedeztél mindent ami ehhez köthető, akkor jön az érdekesebb része: maga a személy, akit szeretsz.
Jelenleg 22 éves vagyok, és 20 éves koromban voltam először igazán szerelmes, pedig előtte volt egy egyéves kapcsolatom, de azt nem nevezném szerelemnek. Ha az az igazi, egetrengető szerelem rád talál, azt már tudni fogod, csak legyél türelmes, és ne zárkózz el a dologtól. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!