Akinek volt már korábban nagy szerelme, nem "bánja", hogy mással lett gyereke? Vagy forditva, az exnek lett mástol .

Nekem volt egy nagy szerelmem, nem azért lett vége mert nem szerettük egymást vagy ilyesmi, hanem a körülmények miatt. Először, amikor lett utánam barátnője, hát néztem egy nagyon, mert nagyon hasonlít rám, csak ő rosszabb kiadás, vagy hogy mondjam. Majd másfél évre rá lett gyerekük is. Most kb fél éves. Nagyon fura, mert az exem nem akart gyereket még egy jódarabig, de ez a lány valahogy rávette. Idősebb is nála, szóval gondolom a csaj már benne volt a babázhatnékban már. Amikor megtudtam, hát sokkot kaptam. Tudom, hogy már semmi közöm hozzá, de az érzéseket nem lehet kontrolálni. Vele terveztem a jövőm, és már nem is beszélünk. Ezzel a lánnyal meg ha szét is mennek, mindig lesz mostmár köze hozzá. Aztán, miután megemésztettem, már úgy nem is igazán érdekel a dolog. Legyen jó életük, kívánom, hogy kapjon meg a kicsi mindent, mert elég nehéz anyagi helyzetük van.

Még egyikőnknek sem lett gyereke. Én most úgy érzem bánnám. De ezt nehezen tudom megítélni. Sok idő eltelt a szakítás óta és néha nagyon hiányzik. Az életem része volt kb, egyszerre legjobb barát is. De ő akarta ezt. Én vele voltam a problémáiban is. Ő akart elhagyni, én csak hagytam, hogy menjen ha menni akar. Nem tudok mit csinálni, egy ideje a kapcsolat is megszakadt köztünk teljesen. Elég furcsa, mivel olyan mesésnek tűnt a dolog valamikor. Én nem is hagytam volna annyiban, próbáltam a problémákon is javítani, csak olyan sokszor tett be nekem, hogy annyiban hagytam a dolgot. Leginkább azért, mert ő hagyott el. Ettől függetlenül eléggé fájt és megviselt. Az más kérdés, hogy nekem így lehetőségem nyílt sok minden másra.