Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Fiúk/Férfiak, ti szoktatok sírni?
Volt olyan pont, ami után már elfogott a sírás?
Például szakítás után, vagy kapcsolat alatt nagyobb veszekedés során, esetleg egy lányért/nőért sírtatok?
Kort is írj.
Igen. Mondjuk utoljára akkor bőgtem igazán, amikor elvonási tüneteim voltak egy gyógyszer miatt pár évvel ezelőtt. Azóta csak néha fordult elő egy kis pityergés a helyzetem miatt és ennyi. Nem annyira jellemző amúgy. Nőért soha nem sírtam.
28/F
Utoljára középiskolában sírtam, azóta nem. Akkor egyszer egy lány miatt, aki gondolt egyet és elmúltak az érzelmei. Később visszakönyörögte magát és akkor rájöttem, hogy csaj miatt teljesen felesleges sírni.
Más dolgot miatt sem tudok. Egyszerűen leszoktam róla, több ember miatt is kellett tartanom magam, szóval elég furán jött volna ki a dolog, hogy bemegyek a szobába és sírok.
23 F
Igen.
bevallom, hogy sokat szoktam, nagyon érzékeny vagyok, mondjuk jó sok olyan dolog ér/ért az életben ami súlyos, erős érzéseket vált/váltott ki.
Tudok filmeken, meghatottság, bánat, erős bűntudat miatt is, de még olyan is előfordult, hogy együttérzésből (pld. lakótársnak meghalt az édesanyja és mellette voltam mikor megkapta a hírt és hát átragadt rám..). És igen, sírtam már szerelmi bánattól is. Azért is amikor nagyon megbántottak és azért is amikor én szúrtam el.
Amikor 4 ev boldogsag utan veget ert eletem elsö parkapcsolata
Amikor agytumort diagnosztizaltak edesanyamnal
Amikor megtudtam, hogy meghalt a legjobb baratom
Ezen kivül nem emlekszem, hogy altalanos iskolas korom ota sirtam volna. Meg fajdalmasabb balesetek eseten sem.
Gondolom az olyanok nem szamitanak, hogy hagymavagas, szemüveg nelküli gyors biciklizes, fagyos szel meg ilyenek.
F32
röhögéstől kb egy órája sírtam legutóbb. szerencsére olyan barátaim vannak, hogy állandóan bőgök a nevetéstől.... bánat miatti sírás? nem tagadom, volt kapcsolat után is, nagyon szerettem azt a lányt, tényleg mindent megadtam neki, mégse kellettem neki, nagyon rosszul esett, otthon el is sírtam magam, aztán már másnap sokkal könnyebb volt... és általában azt gondolom, hogy a sírás nagyon jó feszültségoldó is... sokkal jobb inkább néha, ha felgyülemlik a sok rossz sírni egyet, mint elfojtani, és halmozni-halmozni a sok rosszat...
egyébként nyilván nem vagyok sírós fajta, szerintem az emberek többsége, ki nem nézné belőlem, hogy óvodás korom óta bármikor is sírtam volna... és ok nélkül nem is szoktam... én ezt nem érzem cikinek...
24/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!