Normális ha idősebb férfiba szerelmes valaki?

Elég bután van megfogalmazva a kérdésem,de igyekszem elmagyarázni.

Nem érzem magam "betegnek" vagy olyannak aki kezelésekre szorul, hisz korombeliek is ha netán értelmesebb valaki felkelti a figyelmem. Azonban ezt nem tudom hova rakni, sosem voltam még így. Semmilyen határt nem szoktam vele túl lépni, egyszerűen tanácsokat ad vagy bíztat, amit családomom kivűl nem sokan tesznek. Próbálja bennem a lelket tartani és megannyi hasonló. Egyik rokonom osztálytársa volt még akkoriban -,kicsi a világ,és általa ismerem. Ami azt jelenti hogy egy 20-assal több mint én. Nem tudom hova rakni ezt az érzést, azóta kezdtünk el úgymond többet beszélni mióta szinte napi szinten belefutok,mivel késő délutánonként én kezdtem el járni az iskolába a kisebb testvéremért. Nem is az hogy reggeltől estig a szemem előtt lebeg,hanem hogy várom a napszakot hogy láthassam és váltsunk pár szót,s ez az ami kicsit bizar és ellentmond az ésszerűségnek,mintha nem lennék normális. Természetesen ezt nem kötöm az orrára,gondolom szépen is nézne rám utánra meg a családomra is nyilván. Lehet vele valamit kezdeni hogy ne érezzem magamhoz ilyen közel? Egyértelmű nem fogok belevágni vele semmibe, egy, abszurd is lenne,kettő mint már kifejtettem picit "beteges".

Fogalmam sincs mi az ami megfog benne, talán a határozottsága és az hogy inkább a régebbi szemléletű ember mint az átlag, másfelől biztonságérzetet ad ami egy 18-19 évesről nem mondható el. Viccesen megfogalmazva azonban apukámat nem szeretném lecserélni. Voltatok már hasonló cipőben?

20/L