A két lábon járó gonoszság vagyok, mégis szeret. Hagyjam, vagy zárjam le? Sosem szerettem még senkit

20 éves vagyok. 12 évig osztálytársak voltunk, de akkor nem gondoltunk így egymásra, sőt, jóban sem voltunk.

Aztán ugyanarra a szakra jöttünk és valahogy jóban lettünk... Belém szeretett, amitől én eléggé megijedtem, mert én sosem szerettem még senkit. Voltak fiúk, férfiak az életemben, de egyik mellett sem voltam felhőtlenül boldog, őrülten szerelmes. Mindig volt valami, amiért velük akartam lenni.

Ilyen vagyok. Kihasználom az embereket, gonosz vagyok és rideg. Ő mégis szeret. Ilyet még sosem láttam.

És ez megijeszt... Félek, hogy kihasználna, ha elengedném magam és gyenge lennék, aztán padlóra kerülnék.