Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
AZ, hogy valakinek nem volt még barátnője 25 évesen, az életképtelenség jele?
A magányosság, keserűség, negatív kisugárzás teszi lehetetlenné a kapcsolat kialakítását. Te magad akadályozod meg.. Találnod kéne valamit, amiben örömödet leled. Valamilyen hobbit. Zene, sport, olvasókör, bármi ami tetszik.
Tedd rendbe az életedet. Találd ki, hogy ki is vagy valójában, lásd meg, fedezd fel a lehetőségeidet, szeresd az életedet.
Ezzel együtt jönni fognak a pozitív, jó dolgok is.
Nem vagy életképtelen, csak jelenleg nem rendelkezel olyan stílussal, ami vonzó lenne a nőknek.
Személyiségfejlesztéssel, és tapasztalatszerzéssel ezen lehet segíteni. Olvass önfejlesztő irodalmat, és ismerkedj a lányokkal. A visszautasításokat ne kudarcként, hanem tapasztalatként fogd fel. Ha kitartó vagy, előbb-utóbb menni fog a csajozás. Sok sikert.
Nem hiszitek el, de ez a savanyúskodás meg búvalb&szottság annyira, de annyira kiül az emberre!
Tessék mosolyogni, a kis dolgoknak is örülni. Pl. hogy itt a tavasz.
Pozitívan állni a dolgokhoz, és nem elkeseredni rögtön az első kudarc után. A csatát elvesztetted talán, de a háborút megnyerheted!
Isten ments, hogy kötekedjek...talán az is baj velem, hogy sok dolgot úgymond "alap dolog"nak tekintek, mint pl egészség meg ilyenek.
De...itt a tavasz. Na basszus. Most örülnöm kéne annak, hogy egy tök alap dolog megvalósul, és Európa közepén nem fél évig tartanak a telek, mint a sarkkörön, meg nincsenek 24-25 órás éjszakák?
Erről beszélek... Süt a nap, meleg van, lehet kinti programokat csinálni - persze erre megint jön az, hogy minek, ha nincs az embernek kivel kimozdulnia...
Akkor meg savanykodjál a szobában egyedül, halott sápadtan meg véznán. Az ilyen embert nem tudom sajnálni, aki saját maga alatt vágja a fát.
Ja és tavasszal még sokkal szarabb is lesz a hangulatom. Hormonális dolgok ugye, meg az is zavar, hogy a sok pár kirepül.
Nem haragszom rájuk, csak rossz, hogy ők boldogok együtt, velem meg ha pl valami lenne, csak akkor venne róla valaki tudomást, ha már kiérződne a lakásból a hullaszag a lépcsőházba.
kicseszettül magányos vagyok, és nem látom, merre kéne úgymond indulnom, hogy kikeveredjek ebből. ennyi.
Új városba költöztem már egy éve, még soha nem jártam itt előtte. A munkahelyemen ált. reggeltől estig dolgozom. És ugyanazt a 20 embert látom heteken keresztül. Akik a munkatársaim. Mind harmincon-negyven éves, családos emberek. Még csak azt se tudom mondani, hogy na srácok menjünk el valahová. Mert mindenki a családjával van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!