Nektek is az a mottótok, hogy élni és élni hagyni? Szerintetek is fontos, hogy a szerelemben is hagyjunk levegőt egymásnak, ne telepedjünk rá a másik félre?

Persze, hogy fontos.

De azért az is, hogy ha valami rosszul esik, akkor azt (higgadtan, értelmesen) jelezzük. Ezzel nem szabályozzuk egymást, hanem lehetővé tesszük egymás számára, hogy tudjon róla, miben érdemes esetleg változtatni.

Én eddig minden kapcsolatban így cselekedtem. Hagytam a páromat élni, bulizni menni, ha akar, a barátaival lenni, a hobbijával foglalkozni stb.

Tudod mit kaptam? Hogy egyik se értékelte és nem törődött velem. Ezzel szembe a barátnőim, akik minden nap/héten valamiért óriási hisztiket csaptak, hogy te ide miért mész, ezzel miért beszélsz és így tovább, ők virágot kapnak engesztelésül, vacsorázni viszik őket, egy nap írnak nekik 10 smst. Én aki megpróbálok reális lenni, most már 3ik párom hanyagol el annyira, hogy sokszor nem is érzem, hogy párkapcsolatba élek.

Szóval döntsd el melyik a jobb

19:41: Velem sem törődött az exem, sőt, meg is csalt. Attól még nem gondoltam egy percig sem, hogy én csinálom rosszul. Mert nekem ez az életforma a megfelelő. És találtam olyat, aki értékeli, aki hasonlóan gondolkodik.

Vannak ismerőseim, barátaim, akik (az én szemszögemből nézve) csúnyán rátelepednek a másikra, minden apróságért cirkuszolnak. Közülük is van, aki egyedülálló, van, aki vergődik, van, aki boldog.

Semmi sem garancia arra, hogy ha úgy viselkedsz, olyan álarcot húzol fel, akkor majd rögtön megtalálod életed szerelmét és lesz csupa öröm és bódottá. Az a lényeg, hogy te mit akarsz. Hogy milyen életet szeretnél élni.

Ha neked megfelel, hogy minden apróságért féltékenykedjen a párod és úgy érezd, nem hagy levegőt venni, akkor cirkuszoljál nyugodtan. Mert a virágoknak meg a nagy kibéküléseknek ára van. Ha úgy érzed, megéri megjátszanod magad, csak azért, hogy legyen valaki melletted, akkor hajrá.

Más kérdés, ha te is eleve ilyen típus vagy, de akkor nem kell megjátszanod magad.