Megbocsátanátok egy férfinek, ha tiniként évekig belétek volt esve, de mikor ti is beleestetek és bevallottátok, onnantol csomo iskolatárs előtt letagadott volna titeket?

nem, nem vagyok, de nagyon fáj, hogy elengedtem magam.. mindkettő előtt. az utolso kegyelemdöfés, hogy két ember életreszolo kissebségi komplexust szuggerál beléd és a végére te is egy undormány leszel külsőleg..

a második pasi 3-szor látott igy, pár másospercre. a gimis vagy 6.szor, szintén pár másodpercre. probálom magam vigasztalni, hogy sötét volt, koncerteken, bulikon meg este az utcán , meg télikabátban voltam..de akkor is. nagyon jo lenne tudni, hogy emlékeznek-e rá.

nem vagyok most meghizva, nem is akarok többet, elég volt először 2 évre, utána 1 évre.. most két terv van, boldognak lenni és találni egy szerelmet, minél nagyobbat. a másik pedig, hogy visszatérek mindegyik életébe kicsit és megmutatom, hogy jol vagyok és igeni normálisan nézek ki. kicsi vigasz lenne az önbecsülésemnek. a gimisről asszem, nem tudtam lemondani, azt hittem hosszu évekig, hogy rég elengedtem, de mostanában visszajött. mivel ő lett volna a "nagy Ő", ezért nem is hiszem, hogy el fog mulni egy életre, ugyis visszajönne párévente mindig. ahogy most is visszajött sok év után..

ugyhogy vele az a tervem, hogy hozzá nem csak annyiban térek vissza, hogy megmutassam magam, hogy jol vagyok, mint a másiknál meg a régi ismerősöknél, barátoknál, osztálytársaknál, akik láttak ilyen állapotban, hanem amennyire csak lehet, visszatérni az életébe. persze kapcsolata van, tudom. én is azon vagyok, hogy legyen nekem is egy, aki megbecsül, felemel. de addig is legalább ismerős vagy barát akarok lenni neki és megbeszélni a multat. aztán majd elválik mit hoz az élet, szivem igazi vágya az lenne, ha egyszer összejönnénk végre, ha azt tapasztalom, hogy akarna még valamit tőlem és én is tudnék hozzá, a mostani énjéhez vonzodni (szerintem én tudnék, de ez egyelőre csak egy vizio). nem akarok fél életet élni,é azon filozofálni, hogy mi lett volna ha. lesz ami lesz, vagy sikerül, vagy nem,de még mindig nagyon érdekel emberileg, ugyhogy ezt már eldöntöttem, hogy akármi is sül ki belőle, visszatérek.

pszichologushoz is menni akarok, bár most hogy mondtad a szexuálpszichologust, elgondolkodtattál. lehet, hogy ahhoz is el kellene menni.

csapkodni mindenki szokott persze, én is néha, de a mostani barátnője nem 8 év alatt 3-szor csinálta, hanem már egy év után és rendszeresen. a családját ismeri egy barátom és mesélte , hogy eleve ilyen a lány, otthon is ilyen volt, gondolom, elkényeztették. amennyi tudok rola, azok alapján elég könnyű élete volt eddig, tipikus menő, nagyszáju lány, a facebbokján is azt látom, hogy szereti magát mutogatni. ezeket nem az mondatja velem, hogy irigy lennék rá, mindenkinek vannak hibái, sőt, eleinte azt feltételeztem, biztos egy tökéletes álomnő kivül-belül, aztán amiota megtudtam dolgokat, már látom, hogy nem az és azért a kapcsolatuk sem lehet fenékig tejfel. főleg hogy a pasi elég kiegyensulyozott természet, nem szereti a veszekedés embereket. kiváncsi lennék, milyen volt rájönni egy év után, hogy a barátnője ilyen. tipikus eset, miután megszerezte, kimutatta az igazi énjét.. ja, amugy a pasirol még annyit, hogy bár nagyon fáj nekem azt látni, hogy hogy felvállalják egymást a csajjal a külvilág előtt (mondjuk a csaj sokkal jobban, de a pasi is ), engem meg mindig letagadott, szoval ez fáj ugyan, de az is elgondolkodtato, hogy az összes barátnőjénél, aki eddig volt neki, mindig a lányok szedték fel őt, ő még soha senkit. nem tudom, miért.. a mostani csaja is őt szedte fel, sőt, akkor még együtt járt az előzővel, szoval "elvette " tőle (persze csak azt lehet vinni, aki menni akar ). az előző csajnak biztos elég rossz , hogy otthagyták és ezt kell bámulnia évek ota, hogy ezek most szelfizgetnek agyra-főre, mert ők nem voltak ilyen szelfizgetősek. igazábol ez a mostani szelfizgetés a mostani csajtol jön, amikor még nem ismerték egymást, akkor is ezt csinálta a lány, ahogy látom. és nem csak facebook-on. szereti kirakatba rakni az életét. meg most azt, hogy milyen menő pasija van. ja, az is fura nekem, hogy 12 év alatt végezte el az egyetemet és ezt is kiposztolta. érdekes habitusa lehet.. szerintem ez inkább titkolnivalo dolog lenne, dehát ő tudja.. a pasi amugy sokra vitte szakmailag, meg az előző barátnője is. szoval ő az első ilyen nője, aki ennyire lazán éli az életet..

örülök, hogy Te megtaláltad azt, aki becsül és ha teljesen sose lehet tuljutni az ilyeneket, azért remélem, ahhoz képest a nagyján már tul vagy.. köszönöm a segitséged, nem is hinnéd, mennyire jol estek a segitő szavaid. egyébként lehet, hogy Neked is találni kéne egyszer alkalmat, hogy elvarrd ezeket a régi szálakat. az a tapasztalatom, hogy aze elvarratlan, meg nem beszélt dolgok mindig a levegőben maradnak és befolyásolnak minket. csak én sem voltam ezzel tisztában, mert a tudalatattimba rejtettem őket, nem a tudatomba. de amiota sokat gondolkozom mostanában, azota rájöttem, hogy nagyon is a jelen része ez még ,nem a mult. az embert igencsak nagy százalékban tudatalatti dolgok befolyásolják és működtetik.

.. én egy részüket elvarrni akarom, a gimis pasival pedig a legjobb lenne, ha továbbszőhetném, persze lehet, hogy ebből is csak elvarrás lesz. de az is jobb, mint a semmi. nem akarok ezzel a teherrel élni 80 éves koromig. ugyis visszajönne még, hiába a pszichologus meg az önfejlesztés..

egyébként szerinted mennyire emlékezhetnek rá, hogy láttak kövéren ? azzal probálom mentegetni magam, hogy többségében pár másodperces találkozások voltak és sötét, este, buli, utca...stb. de ez is sovány vigasz nekem :(

sajnos nem tudom ezt ugy látni, ahogy Te irod, hogy már nem oszt nem szoroz, sajnos nekem nagyon is számit. látszatvilágban élünk, a többi ember ránézésre, külső és kisugárzás alapján alkot rolunk véleményt..

egyébként a tudalalattirol és a bevonzásrol még annyit, hogy összesen 5 pasi érdekelt eddigi életemben, ebből 2 volt részemről hatalmas szerelem, kettő meg kisebb. egy csak vonzalom.

viszont : mind az ötöt érdekeltem , de az 5-ből 4 (!) játszmázott velem és huzavona játékokat játszott. pedig én csak egynél kezdeményeztem, a másik négy nálam kezdeményezett !

az utolso még csak nem is szerelmi értelemben cseszett ki velem. ő az egyetemi munkatársam volt és benne ugy csalodtam, hogy egy másik munkatárs a hátam mögött lenyulta a féléves munkámat és felhasználta a saját céljaira, engem meg becsmérlet a hátam mögött. a srác meg nem védett meg, csak hallgatott, pedig tudta, hogy az én munkám ! és még ki is beszélt. és az a vicc, hogy ez a harmadik munkatárs is, aki meglopott, meg a srác is hithű katolikusok... na ezt add össze..

biztos az én hibám is, nem véletlen, hogy ilyeneket vonzok be mindig, ráadásul én is olyan lettem a gimis után mint Te, hogy már ha szerelmet vallottak nekem ,akkor se tudtam rá reagálni meg nyitni. de azért ez baromi kemény tapasztalat az élettől, hogy ekkora nagy büdös pofonokat kaptam a kedves "szerelmeimtől"..

ugy érzem magam, mintha már két mocskos váláson és még egy rossz kapcsolaton tullennék és még nem vagyok 30 éves se.. mások meg nagyjábol azért boldogak a kapcsolataikban. persze a kapcsolatok többségének rossz a vége, de ők legalább előtte felhőtlenül boldogok. én nagyon keményen kaptam az ivet.. persze tudom, hogy ez belőlem is jön, ha nem is egyenlő mértékben, de mindig minden két emberen mulik. de mostmár azon leszek, hogy bölcsen válasszak és ovatos legyek és hogy végre bevonzzak valakit, aki megbecsül, mert én nem tudom, milyen az, amikor megbecsülnek és felvállalnak. de azért két "váláson" már tul vagyok..

hát sajna ez van..