Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért tükrözi egy ember jellemét az, hogy nem szereti a gyerekeket? Miért ez az ok arra, hogy nem jönnétek vele össze?
Olvastam itt egy kérdésben pár embertől, hogy neki nem is az a kizáró ok, hogy nem akar a nő gyereket, hanem hogyha nem szereti őket, akkor rossz ember és gonosz.
Én utálom a gyerekeket, irritálnak. Viszont az állatokat imádom, állatvédőként tevékenykedem szabadidőmben, vagy egy menhelyről hozott kutyám is. Én egyszerűen nem vágyom gyerekre, nem látom őket cukinak, és édesnek, csak nyálasnak és hangosnak. A kutyám is nyálas, de mégis teljesen más érzést vált ki belőlem, mint egy gyerek. Épp ezért nem is vágyom rá. Egyáltalán.
Sőt, valójában az embereket nem szeretem, úgy általában, hisz a sok borzalomról az ember tehet. Természetesen léteznek kivételek, és különbséget teszek ember és ember között, de alapesetben gonosznak tartom az embereket, nem szeretek idegenek között lenni. Gondolom ez is egy oka annak, hogy a gyerekeket sem szeretem.
De nem értem, hogy miért kell ebben mérni valaki értékét? Úgy gondolom, hogy az az alap dolog, a társadalmi elvárás, hogy valaki szeresse az embereket, odalegyen a gyerekekért, de a legtöbb ember semmibe nézi az állatokat, és szenvedésnek teszi ki őket. Még azok is, akikről azt gondolná az ember, hogy jó emberek.
Én abban mérem egy ember értékét, hogy az állatokat mennyire szereti, azokkal hogy bánik, nem pedig abban, hogy egy emberi lényt, akár egy gyereket is, szeret-e vagy sem. Ha bánt, az más kérdés, de szeretni és akarni nem elítélendő és nem rossz tulajdonságra utal.
válasza:
válasza:Én is ugyanígy vagyok az állatokkal, mint Te, jobban szeretem őket, mint az embereket, de szerintem ez általános ma már az embereknél. Nem hiába házi kedvencek.
Elég ritka az, amikor valaki kimondottan nem szereti az állatokat.
Nézzük pl a szomszéd asszonyt, van egy nagyon aranyos kiskutyája, és kint tartja a hidegben ilyenkor is, és látott egy szőrszálat a házban, erre elverte a kutyát.
Viszont a gyerekekért nagyon odavan, folyton áradozik az unokájáról.
Na ezt én se tudom összerakni valahol. Inkább betartom nála az 5 lépés távolságot.
Viszont van a nővérem, ő nagy kutyás, ellenben volt már vagy 40 palija, és egyik se bírja ki mellette.
És volt egy barátnőm is, ő is kutyázott, de elég elviselhetetlen természete volt.
Általában azok az emberek menekülnek az állatok szeretetéhez, akik valamiért nem tudják az embereket elfogadni. Vagy-vagy.
Társkeresésnél is én inkább azt néztem, akinek van gyereke, mert tudom, ők sokkal jobbak anyának, sokkal nőiesebbek, sokkal több bennük a gondoskodásra való hajlam.
A gyermektelen, karrierista nők meg...inkább nem foglalkoztam velük.
válasza: válasza:Én is rühellem a gyerekeket. A Föld már rég túlnépesedett, de ha valaki nem szar világra még egy tucat gyereket akkor az már rögtön egy lelketlen karrierista fasz/punci. Mindenki jön a fennkölt dumájával hogy milyen magasztos dolog gyereket nevelni, holott valójában csak szeretnek kúrni és kell nekik maguk csinálta társaság mert más hasznosabb, építőbb jellegű elfoglaltságot már nem képesek találni.
26F
válasza:3-as, mesélj már, miért van az, hogy bármelyik idős otthonba egy éves várakozási listák vannak? Mindenki cicás/kutyás ember volt, aki jelenleg ott él? Unoka...persze. Amíg kicsi és aranyos. Aztán huszonévesen örülsz, ha évente kétszer rád nyitja az ajtót.
Akkor inkább egy kutya. Napi rendszeres program, hogy le kell vinni, vagyis ki kell mozdulni a lakásból. Gondoskodni kell róla, vagyis van feladata az idős embernek. Nincs besüppedve a magányába, mert ott van mellette egy háziállata, aki érti minden szavát, mozdulatát.
válasza:Ha megöregszem, akkor olyan helyen fogom tenni, ahol boldog vagyok. Olyan házban, ahol boldog vagyok, remélhetőleg olyan munkával, amiből kihalva tudok kiszállni, nem nyugdíjjal.
Ha még úgy gondolom, hogy lesz időm (szerintem ezt megérzi az ember) akkor lesz kutyám.
Aki azért szül gyereket, hogy öregkorában legyen, aki rányitja az ajtót, az önző. Ez minden, csak nem jó tulajdonság. Karrierista vagyok, mert szeretem a munkám, szeretek fejlődni, és csinálni. Emberi kapcsolatból nekem elég a párom, aki igen, azt mondja, hogy nem akar gyereket. Szerintem ez nem fog változni. Ha meg igen, akkor így jártam. Nekem van egy életcélom, amiben úgy néz ki most partner és az is szeretne lenni. A jövőt meg senki nem látja.
Irritálnak igen, ahogy a legtöbb ember is, mert a legtöbb embert butának tartom. Vannak kivételek, elég sokan, de szülők között ritka az ilyen. Ha mégis, akkor azoknak a gyereke is olyan, hogyha 7-8 éves lesz, akkor már elviselhető, sőt még szórakoztató is a társasága.
válasza:Nekem az a gondom az ilyen "jobban szeretem az állatokat" típusú emberekkel, mint hogyha nem látnátok, mi zajlik a természetben, persze ösztönből, de akkor is. Láttatok már haláltusáját vívó galambot, amit elkapott egy ragadozó madár, mert éhes? Nekem volt alkalmam egyszer egy villamosra várva. Hát, nem volt kellemes élmény.
Nem kell mindenkit a kebledre ölelni, de te is embernek születtél, és megvan a képességed arra, hogy külön tudd választani a különféle típusú embereket. Nem akarsz gyereket, nincs hozzá türelmed, hogy legyen, oké, legalább felismerted, és nem leszel pocsék szülő, mint egyesek. De az utálat már egy erősebb töltetű érzés, és általánosan utálni egy "csoportot" az nem pozitív tulajdonság.
Amit te leírtál a galambról, azt hívják az élet nagy körforgásának (Oroszlánkirály, megvan?).
Ez teljesen természetes, és cseppet sem elítélendő dolog. Ahogy az sem, ha egy ember étel gyanánt vágja le a malacot. Természetesen nem azt, ami addigi életében szenvedett, de ez más kérdés. A falusi állattartás híve vagyok, nem a nagyiparié.
De láttam már ember által megkínzott kutyát. Enyhe eset, ha csak megveri, a durvábbik, mikor a kocsi mögé köti, és vonja maga után. Ez már nem az élet körforgása, ez kegyetlenség. Ne húzz a kettő között párhuzamot, mert nincs.
Ahol én lakom, ott a legtöbb ember tárgyként tekint az állatára. A macska hadd szaporodjon, majd agyonütjük, vagy megteszi az autó, fogyóeszköz a bajszos. A kutya láncon tartva a jó, vagy hadd kóboroljon, kit érdekel, hozunk a szomszédból másikat, mert ott mindig van a gyereknek cuki kölyök a 10 éves szukától. Na ez az ember. Vannak kivételek, ahogy írtam, de én nem feltételezem senkiről, hogy jó. Majd bebizonyítja, és elismerem, változik a vélemény. Addig az ember gonosz, és legfőképp önző.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!