Szakitottunk, de még mindig szeretem. Vissza akarom kapni, bármi áron! Lehetséges ez?

Egy évet voltunk egyutt,már egyszer szétmentunk,mert az alvilági életem megrémitette öt,nem tudta elviselni. Elköltöztünk 2 honapra külföldre,egy iskola program keretein belul.Ott kibékultunk,egyutt laktunk,életem legjobb időszaka volt. Mikor hazaértunk ujra belecseppentem az alvilágba,minek nincs romantikája... Társaimra hallgatva(ritkán hallgatok másokra,de most kétségbe voltam esve) szakitottunk ujra,könnyeimmel kuszkodve ellöktem magamtol,ő is sírt(megvárta,mig távozom). Azóta eltelt 4 nap és életem legnagyobb hibáját követtem el,4napban szakitottam az összes emberrel aki ugymond vissza tud huzni,ezzel az életmóddal is szakitottam. Az elmult napokban beszéltünk ,több órákra ultunk be kávézókba és beszélgettünk,de már nem tud nekem megbocsáltani ujra-viszont látom a szemében hogy még nincs veszve minden,látomm ég azt a kis valamit,ami talán ha felerösödne még erősebb kapcsolatot tudnánk kialakitani.Azt beszéltuk meg,hogy barátok leszunk,nekem ez nem megy,én többet akarok,sokkal többet. Teljesen megaláztam magam,letérdeltem előtte és ugy mondtam,hogy szeretem,mindent öszintén elmondtam,mit miért tettem,sosem hazudtam neki és tudja is,de azt mondja már késő... Kértem,könyörögtem,hogy ne zárja le a dolgot,kezdjuk elöröl,uj emberként(abbahagytam a káros szenvedélyemmel)

Időt kért tölem, de tul sokat ,egy hónapot és félek ez idő alatt eltünik az a kevés is belőle,amit még most megmenthetnék...

Még sosem éreztem senki iránt ilyet,s ugy érzem ezután már nem is tudok majd.

Félek a változástól vagy tényleg ő az igazi és küzdenem kéne tovább?

22/f