Szerintetek jól gondolkodom?

Kedves Válaszolók!

Akkor most leírom. Feloldódni vágyom. Az első barátnőm három évvel ezelőtt volt. Harminc éves koromig se csók, se randi, semmilyen szexuális interakció. Nagyon kívántam a testiséget már 15 éves koromtól, egyre jobban. A szerelmet még korábban. Az első barátnőmet amikor megismertem, hirtelen mintha minden megszépült volna. Nagyon hosszú idő telt el addig, amíg testi kontaktust mertem vele létesíteni, vagy akár megcsókolni. Miért nem mertem? Amikor a közelében mentem tördeltem a kezem, érzetem, hogy nagyon akarom megérinteni, de ott volt bennem az, hogy nekem nem szabad. Ennek a problémának a gyökere valahol középiskolás koromban lehet, amikor egy osztálytárs a következőket vágta a fejemhez: " ha nekem ilyen fejem lenne, már rég bukósisakkal járnék az utcán". Ettől fogva hatalmas félelem lett úrrá rajtam, tudtam, nekem nem szabad, mert kevesebbet érek a többi embernél. Egy szép lányt megközelíteni nekem nem szabad. Csakhogy az a baj, nálam is van valamilyen szint, amit el kell érnie ahhoz, hogy szerelmet tudjak érezni. Mit tehetnék az ellen, hogy jobban meg merjek nyílni? A barátnőm sokat lendített ugyan a dolgon, de mivel folyamatosan megcsalt, ezért arra kényszerültem, hogy a fenti üzenetet kiposztoljam. Ha elmennék nőkhöz, többet nem lennének gátlásaim. Nem történhetne meg, hogy elkezdjem a kezem tördelni csók előtt. Hogy mitől félek? Attól, hogy nekem nincs jogom megcsókolni. Attól, hogy elhúzza magát vagy megpofoz. Most már értitek, miért írtam ki a kérdést?