Párkapcsolat szempontjából melyik a jobb? (hasonló/ellentétes gondolkodásmód)

"Az, hogy akarnak-e gyereket a felek, pitianer dolog"

Pedig ez az egyik legfontosabb.

Soha, soha nem választottam volna kapcsolatra olyan férfit, aki gyereket akar.

"ha két ember teljesen egyformán gondolkodik (egyező ízlés, hit, világnézet, stb.), akkor egy idő után ellaposodik a kapcsolat, unalmas, megszokott lesz az egész."

Nekem erről az jutott eszembe(sosem tartom unalmasnak azt, ha valaki hasonlít rám, bár attól is függ, hogy miben, többnyire a fontos pozitív dolgokban legyen), hogy a felek többnyire akkor érezhetik magukat jól egy hasonló mellett, vagy éppen szándékosan keresik a hasonlóságot, amikor kissé bizonytalanok magukban, és ebből a szempontból jó érzés nekik, ha a párjuk is ugyanazt gondolja, amit ők.

"ha két ember szöges ellentétei egymásnak, akkor sok lesz köztük a nézeteltérés, és a gyakori veszekedések miatt fog megromlani a kapcsolatuk."

Ez szerintem már nem csak a lelkiviláguktól függ, hanem a kommunikációs készségüktől, hogyan tudnak értekezni általában más emberekkel, milyen határig/szintig képesek szót érteni másokkal. Aki nehezen tud, annak kényelmesebb a hozzáhasonló gondolkodású ember, pedig valóban izgalmas lehet egy más személyiség, de hosszútávon fárasztó, kb. úgy mint egy nagyon jó játék, amin nem tudsz játszani.

"Mik azok, amikkel kapcsolatban fontos, hogy egyetértsenek?"

Minden embernél más, ezen szerintem azért nem éri meg gondolkodni, mert gondolom a legtöbb ember azt várja el, hogy figyeljenek rá, hallgassák meg. Akinek számít egy kapcsolat, tudja mit akar, az jóesetben közli, hogy mi fontos neki, de nem biztos, hogy ezt figyelembe veszi a másik.:)