A barátommal minden komolyra kezd fordulni, de megtorpanok, amikor a jövőnkre gondolok. Miért? Adnátok pár tanácsot? (többi lent)

Én 18 éves vagyok, a barátom pedig 21.

3 éve vagyunk kapcsolatban.

Mindig is nagyon jó volt a viszonyunk és nagyon szeretjúk egymást, mert ő az, aki kipótol engem és akiben igazán megbízom. Apukám és a családom (kivéve anyukám és a bátyám egyéb okok miatt) teljes mértékben támogatja a kapcsolatunkat, és örülnek a kapcsolatunknak és bíztatnak minket, hogy fogjunk bele a közös életbe. (mellékes: Múltkor megkérdeztem, hogy nekünk mennyi idő kell még az elköteleződésre, 2-3?' Ő erre azt mondta maximum 3 év, szeretne mindenből fixet.)

Egy ideje már tervezgetünk is, már az is szóba jött, hogy merre szeretnénk élni (itt vagy inkább máshol/külföldön).

Néha megtorpanok kicsit, mert mi még nem vagyunk jegyesek és én konzervatív típus vagyok, nagyonis a régi hagyományokhoz vagyok ragadva és a mellett vagyok, hogy IGEN IS 20-25 évesen ideje a házasságnak, mielőtt ki nem öregszünk, és nem szeretnék 40 évesen első gyereket!

Ő a mellett van, hogy a házasság csak egy darab papír (meg is értem, de nem értek egyet), viszont valamilyen szinten támogatja is.

Odőnként kicsit megkavarodok és nem tudom mire várjak tőle, mire számíthatok, elköteleződünk-e valaha. Tudom, hogy vannak más emberek is, akik nem velem egyenlően gondolkodnak, úgyhogy senki se ítéljen el.

A terveink egyre többek, konkrétabbak, de a házasságban nem tudom hogy érúnk dűlőre ketten.

Én nem várom a gyűrűt, de fontos nekem az e fajta elköteleződés és ezzel ő is tisztában van.

Mindezek alapján az lenne a kérdés, hogy ti mit gondoltok, mi lenne a legjobb, amit tenni tudunk?

(MELLÉKES: Ez vicces kislányos kérdés lesz, de számíthatok rá az általatok olvasottak alapján, hogy valaha eljegyez vagy elköteleződik velem?)