Szerintetek ideje orvosi segítséget kérnem?

EZ nem szamit depresszionak. Te csupan szerelmes vagy. Ismerkedj es keress hasonlo kinezetu noket. IdoveL segit elfelejteni. Kezdj el sportolni. Pl . Kuzdosporton muszaj lesz odafigyelned, kulonben megserulsz. Tehat ki fogsz kapcsOlni.

(Ha ep elmevel akarsz tovabbra is elni, akkor ne menj pszichiaterhez meg pszichologushoz se. Gonoszak es a gyogyszereik mellekhatasai miatt akkor biztosan megolid magad vagy elut vmi, mert nem tudsz odafigyelni.)

Meg egy tanacs: fozz par kilo csirkEfarhatot es vidd el egY kutyamenhelyre. Add oda a kutyaknak. Meglatod nagyon boldogok lesznek! Menj hozzajuk rendszeresen. Ok fognak neked a legtobbet segiteni. N

Én is azt tanácsolom, mint az 1-es. Menj, foglald el/le magad, élj, ismerkedj. Nem szabad ennyire átadni magad az önsajnálatnak.

Fel a fejjel! :)

Ismerem az érzést, de gyorsan én csak úgy tudtam kiszeretni valakiből, hogy berágtam rá, mert az éppen egy köcsög volt (meglehetősen sok olyanba szerettem bele, aki csúnyán tudtomra adta, hogy én nem kellek nekik).

Vagy a reménytelenségtől feladtam és másokra vittem át a dolgot. Például megnéztem másokat, hogy ne csak ő járjon az eszemben.

Nem szabad azért belehalni egy viszonzatlan szerelembe sem. Akkor én már halott lennék. Meg alkoholista. De attól nem fog szeretni úgysem, szóval felesleges. Ne barátkozz a piával, most állj le róla.

Nem pszichológus kell, hanem egy barát neked, akivel beszélhetsz erről, meg szórakozhatsz, támogatna egy kicsit, hátha segítene. A pszichológus engem amikor ténylegesen depressziós voltam, meghallgatott, írt kedélyjavítót és ennyi lényegében. Ezért mondom, az meghallgat, de nagy tanácsokat nem adott nekem se. Még akkor suliba jártam, annyi volt a nagy tanácsa, hogy tanuljak, kössem le magam azzal. Hiába mondtam neki, pont az ami utoljára érdekel, hát élni sem esett jó.