Ti álmaitok nőjével, férfijével vagytok együtt vagy csak jó az is aki épp van?

Képtelen lennék úgy élni valakivel, hogy na jó, csak legyen valaki.

A mai napig, több év után is szerelmes vagyok a férjembe.

Viszont el kell mondanom azt is, hogy ismerek olyat, akinek nem hogy élete nagy szerelme lett volna, akivel családot alapított végül sőt, inkább baráti érzelmek fűzik hozzá. Állítása szerint neki már nem kell szerelem, így boldog.

Nem vagyunk egyformák. A lényeg, hogy tudjuk, mit várunk az élettől, a kapcsolatunktól.

A szerelem nem alakul át szeretetté, mert két különböző dolog, viszont szerelem önmagában szeretet nélkül nincs, azt fellángolásnak, vágynak hívják, de nem szerelemnek, a szerelem sokkal tartalmasabb érzés, és együtt jár a szeretettel, anélkül nem is jön létre igazi szerelem.

Anyai nagyszüleimet tudnám példaként hozni, akik anno nagyon egymásra találtak, nem múlt el a szerelem idős korra sem, csak sokkal mélyebbé vált, de ugyanúgy szerelem maradt, mint fiatal korukban. (apai nagyszüleimet nem tudom, ők már nem élnek, a nagymamát már nem ismertem, nagyapámat is alig)