Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem merek új életbe fogni. Mit tegyek?
A barátommal 2,5 éve voltunk együtt. Egyszer megütött, veszekedések alkalmával hozzám dobott dolgokat néha. Egyre csúnyábban beszéltünk egymással, amik a szülei miatt történtek. Ugyanis az én szüleim támogatnak minket mindenben, túlzottan is, míg a barátom szülei semmiben sem. Van pénzük, de nem kedvelnek engem. Nem tudják miért. Volt egy nagyobb csete-paté is, ami miatt nem járok már hozzájuk és a kapcsolatot sem ápoljuk egyáltalán. Senki sem kedveli őket. Rokonok se tartják velük a kapcsolatot. A barátom nem mondja el, hogy a szüleim mennyit költöttek rá, kipótolták, az otthonunkba mennyit segítettek, mert "nem akarja a szüleit megbántani, hogy az én szüleim mennyit segítenek". Az anyja azt hiszi, hogy ő mindent magának old meg és ő fizet. Nem akarja látni a problémákat, nem kérdez bizonyos dolgokról, a fia pedig nem hozza fel a témákat. Az anyja nem gondol bele, hogy egy "berendezetlen" albérletbe hogy szállt oda egészen véletlenül egy sütő vagy egy mosógép. Járt bent korábban is, tudta, hogy nincs túlságosan felszerelve, most pedig van benne. Annyira természetes neki... Meg hogy még 0 fizetésből hogy kerülnek oda alapvető dolgok... Például cukor :D Mindig kevés ételt küldött neki vissza az albérletbe, így a barátomnak az utolsó napokra alig maradt valamije és pénzt is alig adott neki. A barátom néha felemlegette, de ha következőnek néha egy személyre többet adott, akkor is a továbbiakban folyt.köv. Tehát mintha elillant volna neki az, amit mondtak neki. Az én anyukám meg mindig 2 személyre főzött. Most már dolgoztunk is, nem sokára jönne a fizetés és rendesen eltudnánk magunk tartani. Viszont egyre természetesebbnek vette, hogy mellette vagyok, hogy a szüleim mindent fizetnek, neki ez annyira kényelmes így... Most hazajöttem, mert ledobott egy porcelánnal és nagyon csúnyán beszélt velem ismét... Kék-zöld foltos vagyok tőle... Nem ő üt meg, hanem hozzám vág dolgokat. Mondjuk egyszer meg is ütött és mindig megfenyeget vagy megfogja a 2 kezem és ledob az ágyra... Sokkal erősebb, mint én. A szüleinek ezt se mondja el, sőt, a pofont is letagadta, az apja megdicsérte és elviccelte, az anyja meg pillanatnyilag felhúzta magát, de 1 nap múlva el lett felejtve... mint minden egyes ilyen dolog... nagyon érdektelenek... Ráadásul úgy veszem észre, hogy ez már nem szerelem, csak egymás mellett élünk és ragaszkodunk egymáshoz. Nincs testi vonzalom az én részemről, az Ő részéről néha van. Valahogy ez a sok veszekedés, érdektelenség és anyuci pici fia modora miatt elveszett... Na és hogy most már úgymond "bántalmazott" is néha... Viszont kialakult köztünk egy kötelék. Egyszerűen nem tudom elengedni...
Mások voltak már ebben a helyzetben? Mit tettek?
Előbb veled, te retek szakadék, mert semmivel nem vagy különb, és eltakarodhatnál már innen a szánalmas válaszaiddal....
Kérdező:
Ki kéne lépni ebből. Nehéz, de ez változni nem fog. Ingyenélő agresszív lelki nyomorék a barátod, normális ember nem lesz belőle.
függő személyiség vagy, ma nagyon sokan azok, férfiak, nők egyaránt. Ezért nem mernek lpni az emberek, ezért vannak szar kapcsolatokban, szar munkhelyeken, ezért nem merünk lépni, mert a félelmeink irányítják az életünket.
Nekem sokat segített ebben pesten egy csoport(magadert.hu), ha a közelben laksz, nagyon nagyon de nagyon jó szívvel ajánlom őket, vmint két szakirodalom ami önmagad megértését, belső motivációit nagy mértékben megvilágítja majd:
Janet Geringer Woititz: Alkoholbetegek felnőtt gyermekei
(ne tévesszen meg a cím, nem csak az alkoholista családokra alkalmazható)
Susan Forward: Mérgező szülők
Mkettő megtalálható neten pdf formában
A változáshoz az első lépés, hogy megértsd önmagad, a működésed, a motivációid, az ok-okozati összefüggéseket.
Ha kérdésed van, nyugodtan keress meg.
Egyébként tőlem sem kapsz buksisimit, mert az nem visz előre az úton.
Ámítógép, hallod, egyiket se... Szimplán az bőven elég volt, hogy te írtad a választ xD
Na puszikállak.
11. voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!