Ilyenkor mi van?

Amikor elhagy, de úgy érzem beledöglök, nem tudok élni,létezni nélküle, egész nap csak rá gondolok, hogy mennyire édes, az érintéseire, a csókjaira, a szemeire, a kezeihez ahogy hozzámér... Arra ahogy a karjaiban ölel, szorìt engem, hogy sosem enged el... Arra hogy ha megcsókol, akkor felég minden, ami körülöttünk van, nem létezik semmi, csak mi... Nem tudok nélküle élni... Egész nap gombóc van a torkomban és sìrok, és gyűlölöm magam... :'( :'( :'( vele akarok lenni!!!! Azt akarom hogy szoritson magához olyan erősen ahogy csak tud!!!! Mit csináljak,hogy igy legyen, még beszél velem, de annyira makacs, én meg nem birok ki nélküle egy másodpercet sem!!! Mintha heroin kéne, úgy akarom, úgy kìvánom