Eddigi életem tele volt plátói szerelmekkel, színészektől kezdve a szomszéd fiún át a tanárokig, ilyenkor úgy éreztem, hogy a legmélyebb érzéseket élem át. De igazi barátom még sosem volt, mikor fogom kinőni ezt a plátói szerelem korszakot? 22/L

Hát erre én is szeretném tudni a választ, én is így vagyok ezzel ne haragudj de hála istennek "legalább" nem vagyok egyedül ezzel a problémával.. Ebből szerinted ki lehet nőni?

Mert szerintem én ilyen fajta vagyok hogy mindig az elérhetetlen dolgok vonzanak nem pedig azok amik boldoggá tehetnek... :/

Későn érő típus vagy biztos.

Bár én kb 15 éves korom óta nem érzek mélyebb kapcsolatot ilyen emberek iránt.

ugyanezt érzem:D

bár én is hasonló cipőben járok, és talán elfogult vagyok a helyzetünkkel kapcsolatban, de szerintem ez nem amiatt van, mert későn érünk

illetve nem tudom te hogy vagy vele, de én mindig az idősebbeket nézem ki magamnak, ezért viszonzatlanok és plátóiak ezek a szerelmek

valahogy úgy érzem hogy a korombeli fiúk nem tudnák kielégíteni az igényeimet, mert én inkább öreg lélek vagyo

és ezzel nem akarom degradálni a fiatal fiúkat, de ez van

de tudom, hogy vannak hasonló korú fiúk, akik érettebbek, csak még nem hozott össze velük az élet

ha jönnie kell az igazi szerelemnek, jönni fog;)