Elvárható lenne-e, hogy az egyik részlegesen vagy teljesen megszakítsa a kapcsolatot a szüleivel a másikért?

Már 3 éve együtt vagyunk és most költöznénk össze. Viszont a szülei és testvére egy idő után elkezdtek utálni, mert látták, engem szeret a fiuk. Segítettem mindenben, aranyos és kedves voltam még akkor is, amikor már alig szóltak hozzám és a barátomnak neki nem ment a testvére. Aztán egyre gyakrabban nekiment a testvére a barátomnak, eszközökkel is, amikor a szülők nem voltak otthon és egymást elpáholták, mindezt azért, mert nem szakít velem a barátom. Utána a testvér hazudott és engem hozott ki hibásnak, hogy hiába nem vagyok ott, de a puszta létezésem zavarja és hogy pont én vagyok a testvérével. Ezért egyszer engem is lepofozott és a barátom szedte le rólam. A szülők mindig engem hoztak ki hibásnak, mondván minek vagyok a barátommal, hisz ez váltja ki az utálatot felém csupán és ha elhagynám, akkor végre megszabadulnának tőlem. Már fél éve nem mentem hozzájuk és abszolút nem bánják, amit tettek. A veszekedés miatt a mai napig hétvégente hozzánk jött a barátom és mivel iskolások vagyunk, tőlünk is indultunk oda, tehát konkrétan fél évig el volt tartva és néha hazalátogatott. Dolgoztunk tanulás közben, hogy összeköltözhessünk. A fiút elvittük nyaralni ingyen, semmit se kellett fizetnie és soha nem kellett buszoznia amióta velem van. Semmi köszönet, érdektelenség és még jobban szidtak, hogy miért kell ezt tenni, de a barátom mindig hazament, mondván mégis csak a szülei. Most összeköltözés lenne holnap, de nagyon összevesztünk a szülein. Ugyanis mindig védi őket, az én szüleimet meg elkezdi ócsárolni. És szerinte az ő szüleire is az vonatkozik, mint az enyéimre, hogyha ő nem beszélhet velük, akkor én se az enyéimmel. És mindig mondja, hogy tűrjük egymást, csend legyen. De azt soha nem veszi figyelembe, hogy engem ok nélkül bántottak fizikailag és a mai napig lelkileg, hisz mindig a barátomnak mondják a mocskolódást. Emiatt sokszor ideges és gyakran összeveszünk. Félek ha összeköltözünk, akkor is hazavágyódik és nem fog kiállni értem és magáért. Úgy érzem elvárható lenne, hogy ezek után ne foglalkozzon a szüleivel, mert éppen a családomban volt olyan, hogy az anyuka csúnyán viselkedett sokszor és a 2 gyerek már nem tartja vele a kapcsolatot. A barátomnak ilyen eszébe se jut, hisz ő mindkét felet megakarja tartani. Viszont én így tönkremegyek idegileg, hisz nem is látom rajta, hogy zavarná vagy idegesítené a dolog.

Mit tegyek? Ez így normális? Elvárhatnám, hogy elszakadjon tőlük? Én 23 éves vagyok, a barátom 26.