Szerintetek mikor múlik el ez az érzés?

16 éves vagyok már nemsokára 17. Volt egy barátnőm, akivel augusztus elején jöttünk össze és szeptember végén szakítottunk (újra bele szerette a volt barátjába) Na ja… Nagyon kevés ideig jártunk nem volt 2 hónap sem… De mégis… Május van…. És nem tudok egy lanyra sem ranézni… Próbálkoztam másokkal. Sok nővel voltam de semmi, 8 hónapja vége és azóta nem láttam az arcát csak kb 2x mert eljöttünk egymás mellett a városban. Ő azóta is együtt van azzal a pasival. Ilyen téren örülök hogy legalább nem egy futókaland miatt szakított velem. De akkor is… Képtelen vagyok elfejteni. Majdnem minden éjjel vele álmodok. Az összes képet 1 hónappal a szakítás után kitöröltem vele. Minden üzenet telefonszám kitörölve, facről le van tiltva. 7 hónapja egy mukkot nem beszltünk, és nem.. nem tudom elfejteni. És nem érzek valami iránta vagy hiányzik, szerelmes vagyok. Ami a legrosszabb nem tudom szeretett e valaha. Valószínűleg csak egy fellángolás voltam neki. De amíg nekem nem telik el úgy óra hogy ne gondoljak rá vajon én eszébe jutok? Mindent ami hozzá köt elégettem. A szakítás után vissza akarta adni a cuccaimat ami nála maradt de mondtam inkább dobja ki. Tényleg minden emléket kidobtam róla. De mindig felkiáltom a nevét ha csak egy kicsit hasonló lányt látok. Minden olyan busz amivel hozzá jártam szenvedést okoz mikor meglátom. Mindenről ő jut eszembe… Tényleg nevetségesen kevés volt ez a közel 2 hónap én tudom. És valószínűleg 13 éves a felfogásom. De nem tudok mit tenni. Szerintetek beszéljek vele? Ha nem is azért hogy újra próbálkozzak, de jobb lenen ha elmesélném neki mit érezek és megpróbálnék a barátja lenni vagy ettől csak rosszabb lesz? Mert úgy érzem, ha 8 hónap alatt nem javult semmi, akkor 9-10 vagy 2 év alatt miért változna barmi?