Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Sikeresebb vagyok mint valaha, mégis csendes szomorúság tombol bennem. Ki van hasonló cipőben?
Sziasztok!
A problémán nagyon egyszerű. Annyit előre kérnék, hogy a viccesnek szánt, de bántó gondolatokat meg se ossza velem senki.
A történet röviden: 11 évig voltam együtt egy lánnyal, amelynek immáron 16. hónapja van vége. Ő szakított.
Nem tétlenkedtem ezen időben. Karriert váltottam, sikeresebb vagyok, mint valaha. Személyiségemet is nagyon sokat erősítettem, férfi létemre nem csináltam büszkeségi kérdést abból, hogy terápiára menjek. Egyszerűen éreztem, hogy 11 év elvesztése olyan károkat okozott bennem, olyan űrt hagyott maga után, amelyhez én egyedül kevés voltam.
Szóval ennek (is) köszönhetően itt vagyok sikeresebben, jobb közérzettel, 15 kilóval könnyebben, mint 2103 Karácsonyán, és nem tudom kiverni a fejemből. Annyira nagyon passzoltunk egymáshoz…. csak hát első szerelem, és az valaki részéről szinte mindig véget ér, ha nem 11 év múlva, akkor 2 vagy 25, de egyszer véget ér.
A legnagyobb „baj”, hogy nem is haragszom rá, mert logikus ember lévén pontosan végig tudtam vezetni a szakításhoz vezető utat z eltelt időben. Tudom, hogy ez a világ milyen beállítottságú, hogy az értékrend merre tolódott el stb..és, hogy egy fiatal nő ennek hatására milyen befolyás alá kerül. Szóval nincs bennem semmi rossz érzés az irányába, nem vagyok dühös rá, és nem gondolok rá rossz szájízzel. Néha azt kívánom bárcsak megcsalt volna, akkor lenne okom haragudni rá, és kizárni a fejemből. Így meg csak a csendes szomorúság jut osztályrészemül.
Így élem a mindennapjaimat. A mérleg egyik oldalán ott van az a sok jó, amit 16 hónap alatt kaptam, illetve szereztem magamnak, de ha a másik mérlegbe odateszem, hogy Ő nincs velem, akkor az lehúzza a Mariana-árokig az egészet...
A barátaim azt mondják, hogy csajozzak, és felejtsek egy másik ember kárára. De én nem akarok egy másik lányt kihasználni, és utána eldobni, mint egy rongyot. Abban bízom, hogy egyszer csak jön valaki, akit meglátok…és tudni fogom azonnal, hogy ez a „rossz” azért történt velem, hogy vele találkozhassak.
Van bárki aki hasonlóan hülye, hogy ennyire megszeretett valakit, és azóta hiába ért el mindenhol nagy dolgokat….akkor sincs jól?
Ide lőjetek... :)
32 vagyok. Amiket írtál az megvan, a randin kívül. :D Annyi ismerősöm, barátom lett, hogy az hihetetlen. Plusz járok 3szor kondizni egy héten, koncertekre, kiállításokra, bulikba, beülős, beszélgetős estékre stb stb stb. De ezek sokszor pótcselekvések a szememben. Azon már rég túl vagyok, hogy szeretem Önmagam. Ezért jártam terápiára.
Azaz az életem jelenleg csak rólam szól, ha nem így lenne ezt a sok mindent nem tettem volna meg magamért.
válasza:7es vagyok:
először is: köszönöm, 8as :)
Másodszor: kérdező, én sem arra gondoltam, egyetértek veled abban, hogy az életben kell mellénk egy társ. De addig nem is találod meg ezt a bizonyos társat, amíg az ex miatt bánkódsz, és amíg egyedül nem vagy egy egész valaki, akit nem pátyolgatni kell, meg lyukakat tömködni a lelkében, hanem olyan valaki, aki egészségesen, a múltat elfogadva és letudva tovább tud rajta lépni és sérelmek meg mindenféle lelki zagyva nélkül új kapcsolatba tud kezdeni- a nulláról. Nem könnyű ez, és idő kell hozzá. Annak meg tényleg semmi értelme, hogy kalandokba bocsátkozz, vagy úgy próbálj meg valakivel kapcsolatosdit játszani, hogy elalvás előtt a volt barátnőd arca lebeg a szemeid előtt, nem azé a nőé, aki melletted fekszik éppen. Neked sem tesz jót. Így nem lehet lerendezni a múltat, így max eltereled a figyelmed, de sosem leszel olyan boldog és teljes így, mint egy ténylegesen jól működő, őszinte kapcsolatban. Valóban csak annak van értelme, hogy folytatod, amit eddig, és hagyod, hogy az idő segítsen begyógyítani a sebeket. Nem tudom, nálad meddig fog tartani, nekem röpke 3,5 év kellett hozzá. De nem bántam meg, részemről beteljesült az, amire te vágysz, hogy egyszer csak jött valaki, akit megláttam, és tudtam, hogy mindaz a rossz, ami addig történt velem, azért volt, hogy vele találkozhassak. Hogy téged idézzelek.
válasza:12-es: de már azt se tudom, hogy az ex miatt bánkódom-e, vagy csak az egyedüllétből van elegem. Néha ez a kettő ilyenkor összemosódik ám rendesen.
Pátyolgatni nem kell, 16 hónap után döntöttem úgy, hogy ide leírom ezt mert kíváncsi voltam, hogy ki hogyan dolgozta fel, vagy egyáltalán vannak-e olyanok, akik ilyen helyzetben vannak. Az első fél év az kegyetlen volt, ott sok hülyeséget is csináltam (pl.: detox), de utána lezártam a „hülye voltam” korszakot, és módszeresen elkezdtem építeni magam.
A múltat is elfogadtam, nincs bennem harag, nem nézegetem a facebookját 10. hónapja, kapcsolatot sem kerestem vele ugyanennyi ideje. Viszont attól félek, ha esélyt sem adok a „kapcsolatosdinak”, akkoe sosem fog kiderülni, hogy ez a szomorúság mi is bennem. Mondjuk én olyat nem mondtam, hogy a volt párom arca lebeg előttem elalvás/Lefekvés előtt :D Még így egyedül sem, nem hogy egy másik hölgy jelenlétében. Azt csak általánosságban írtam, hogy nekem a kapcsolat nem béklyó :)
3,5 év…úristen…érzem a „röpke” szóhasználatból, hogy azt az időszakot durván megszenvedted. Hajjaj… én pont azért fejlesztem magam minden téren rakéta-módban, hogy minél őszintébben azt tudjam magamnak, mondani, hogy: „így volt értelme annak ami történt velem”.
válasza:10-es vagyok: én 35, így mondhatnám, hogy fiatal vagy még, előtted az idő, de magamat sem érzem olyan öregnek :)
Egyébként azt látom magam körül, hogy az emberek többsége ezt az időszakot nem adja meg magának, hogy kicsit újraépítse a dolgokat. Nem tudom, hogy ez e a helyes út, nem tudom sikeres lesz e, vagy még éveket egyedül maradok, de az biztos, hogy jobbnak tűnik, mint sok harmincas ember, akik egy ilyen után begubóznak, bezárkóznak a lakásba, vagy csak szimplán akkora tüskéket növesztenek, hogy 2 méternél közelebb nem lehet kerülni hozzájuk. Így legalább az esély megvan, hogy változnak a dolgok.
válasza:17, 12-es vagy ugye? :)
Kezet foghatunk. Karácsonykor még arról beszéltünk, hogy nyáron kifestjük a lakást, és semmi nem érződött rajta. 28-án meg fekszünk az ágyban, már majdnem alszom és robban a bomba. Úgy, hogy előtte kimentem elé a Keletibe, mert jött vissza a szüleitől. És ott sem lehetett érezni semmit, pedig ez a harc benne biztosan sok ideje folyt, és amikor ezt elmondta..már elvesztette a háborút.
Igen, én is ezen a 20.án dolgozom :) Sokszor gondolok arra, hogy ha szép ha nem szép, lehet nekem egy magasabb szinten lévő emberrel van még nagyon komoly dolgom ebben az életben, és ahhoz volt szükséges ez az egész. De attól még a „várakozás” ideje néha hát hogy is mondjam…nem épp DisneyLand :D
válasza:Úgy tűnik a karácsonyi időszak és az idilli helyzetek kihozzák az emberekből ezt.
Mi egy lakást mentünk megnézni, hogy megvegyük együtt, mert családot terveztünk, és ahhoz ugye nagyobb hely kell. Mikor hazaértünk jött a meglepetés, hogy se lakás, se család, se folytatás.
19-es: huh... erre nem is tudom mit írjak... ő sem akkor döntötte el az biztos :(
Ő azt mondta konkrétan, hogy ismét igazán szerelmes szeretne lenni, ki akarja élni magát. És hogy lehet élete legnagyobb hibáját követi el most, mert nagyon magasra tettem a lécet, de meg kell tennie magáért.
És pont ezért nem tudok haragudni rá, mert ez nem önzőség. Ha maradt volna miattam, akkor az a részemről ugyanolyan önzőség lett volna.
Egyszerűen hiába rakunk ki 5 millió irányjelzőtáblát az addigi közös utunk során, ha a másik azt érzi, hogy már nem akar velünk tartani...letér az útról egyszerűen az egyik kereszteződésben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!