Túlreagáltam volna a dolgokat?

Mondta hogy a kollégája hozta haza , az anyukája azt mondta hogy ő kérte meg egyik ismerősét hogy hozza haza. A lány teljesen ki akadt hogy anya fejezd be , nem kell bele szólni. Anyukája mondta neki miért kell füllenteni? Erre a lány meg sértődött fel ment a szobájába , én pedig el indultam haza fele. A lány kiabált hogy gyere vissza , mondtam neki felejts el. Futott utánam , ölelt de én mentem tovább. Követet egész hazáig , erőszakosan de be jött hozzánk. Küldtem haza fele , nem ment haza fogta magát leült. Mondtam menyél haza , úgyis megyek el erre ezt válaszolta "Akkor megyek utánad". Kérte hogy beszéljük meg de úgy érzem , nincs miről beszélnünk. Nagy nehezen de sikerült leráznom. Tudom ez az apró hazugság nem volt nagy dolog. De a többi mellet nem fér el , nem tudom már azt sem el hinni amit kérdez. Nem szakítanák ez miatt , de szépen és fenyegetőzve is meg kértem hogy ne hazudjon mert szakítok vele. De ugyan úgy folytatja , ez így nem pálya. Legalább bocsánatot kért volna hogy "Te hülye k*csög , ne haragudj vagy valami". De még pofátlanul tagadni is és hogy ki áll az igazáért. Közben saját magát árulja el és evvel teljesen hülyére venni a másikat. Azt mondta az anya hazudik ez is milyen már , otthon meg nyalja a seggét. Jól döntöttem szerintetek? Majd meg tanulja a következő kapcsolatában hogy legyen őszinte. Nem tudtam ekkora kérés az őszinteség.