18 fölötti lányok, nők, ti mit tennétek, ha a párotok elmenne bulizni, inni a haverjaival, miközben ti otthon feküdnétek 40 fokos lázzal?

Meghalsz, hogyha nincs ott melletted? Vagy csak ő tudja lenyomni a torkodon a gyógyszert? Vagy mi, nem értem, hogy miért virrasszon melletted, ha amúgy se tudtok semmit csinálni. Rohadt önző dolog kisajátítani egy ember jelenlétét, amikor az szívesebben lenne máshol, főleg ha úgy értelmezed, hogy ezzel a tettel ő kvázi elárul téged és hülyére issza magát nélküled, miközben szanaszét töcsköl mindenkit. Te szívesen rohadnál ott mellette, ha arra se lenne képes, hogy egy beszélgetést 5 percnél tovább életbe tartson? Azzal, hogy elmennél mellőle nem azt bizonyítanád, hogy elhagyod, mert már nem érdekes, hanem azt, hogy felnőtt ember az illető és meg tud birkózni egyedül is a lázzal, nem kell fogni a kezét és szenteltvizet csepegtetni a homlokára.

Egy éjszakát kibírnék, 40 fokos lázzal valószínűleg amúgy is csak aludnék amíg el nem múlik. Egyszer voltam ennyire beteg és akkor kb. 24 órán keresztül csak aludtam, most minek szobrozzon addig otthon a másik.

"Mulas jól szerelmem", mondanám neki.

Gyanakodsz, ennyi. Az forog a fejedben, hogyha nem vagy ott mellette, akkor egy másik csaj fogja elkapni és inkább magadhoz láncolod, mert annyira se bízol benne, hogy egy éjszakára elengedd. Igen, valóban milyen élvezetes dolog egy lázas ember mellett ücsörögni, miközben sanszos, hogy meg is fertőz, de semmi gond, a tiéd addig is és nem kell addig se féltékenykedned, hogy hátha egy gonosz hárpia elmarja előled. Igazad van, ez nem kisajátítás. Ez féltékenység, AMINEK csak a következménye a kisajátítás. Ez így van. Írhatsz bármit, ember vagy, nem tudsz becsapni.

Nem tudom, szerintem nem alap dolog egy kapcsolatban, hogyha én pocsékul érzem magam, akkor a másik se érezheti jól magát. Ha önszántából maradna velem, akkor azt mondom, milyen kedves és örülnék neki, bár mint mondtam, sok hasznát nem venném a jelenlétének. Ha meg menni akarna, akkor felőlem mehetne nyugodtan, miért ne?