10 év után milyen érzelmek a "megszokottak, elvárhatóak, normálisak"?

33/F. Párommal 10 éve vagyunk együtt. Nem egy makulátlan kapcsolat, ill. 10 év, de semmi xtra vészes.

Ő csinos, szeret és ragaszkodik, de egyben birtokolni is akar, pedig pont nem én adtam neki okot a féltékenykedésre..

Picit naiv vagyis butus, vagy nem is tom, ne szeretném bántani, bár ez egy anonim oldal..

Részemről csak szeretet van évek óta. Tisztelet sem sok maradt, nem tudom, nem ad rá okot, h ilyen hülyén fogalmazzam meg. Minden úgy jó, ahogyan van vagy ahogy én mondom, néha ugyan beraplizik, de érveket nem hoz sosem.

Szóval elvagyunk, de ennyi. Én vágynék jóval mélyebb érzelmekre, ám vele egyszerűen nem megy..és most gyereket akar. A családnak egyébként valóban itt lenne az ideje, csak a fentiek miatt én nem tudom elhatározni magam..vajon mással is "ide jutunk" 10 év után?

Én egykor azt hittem, h életem végéig "odalehetek" valakiért, ő lehet az életem álma..igen, ilyesmiket gondoltam a 20-as éveim elején. Illúzió? Mese? Vagy "csak" meg kellene találnom ŐT?