Úgy érzem túl domináns vagyok a kapcsolatomban.20/l Mit tehetnék?

Sok nő szeret hozzád hasonló jellemű férfit. Téged is simán szerethetnek.

Amúgy passz.

Nem attól vagy domináns, hogy kevesebbszer mondod ki, hogy szeretlek. Van, aki inkább a tetteivel szeret, lehet, te is közéjük tartozol. Nehogy már emiatt kételkedj a nőiségedben.

Egyébként kíváncsi lennék, mennyire mondasz vagy írsz valamit "parancsolóan". Ha csak úgy, mint egy átlag, nem macsóskodó férfi, akkor szerintem nagy baj nem lehet.

ma 19:27: A 13:32-es válaszoló vagyok, és azt hiszem, fogalomkeveredés van, nálam a szembeszegülés nem irányítást jelent. Az irányítás a szótáramban az, amikor valaki vezeti a másikat, akinek jószerivel kuss van, vagy mert hülye vagy mert gyerek vagy mert elnyomott.

Na, ilyenre egy párkapcsolatban nincs szükség.

Abban viszont igazat adok, hogy nincs sosem totál egyensúly két párkapcsolatban élő ember között, mindig billeg a mérleg kicsit, mert a szituációk folyamatosan változnak, hol az egyik, hol a másik van ott a szeren. Tény, hogy jellemzően a férfiak vannak a szeren, mert tőlük várják el leginkább már gyerekkoruk óta, ilyenkor kicsit fura lehet, ha valamelyik nem olyanra sikeredik, mint az elvárt.

"Nem kell gyereknek vagy elnyomottnak lennie ahhoz hogy higgyen, bízzon a másikban és próbáljanak egál félként működni." - Ebben teljes mértékben egyetértek, én sem állítottam mást.

"És igenis vagy olyan ahol vki még örül is ha nincs neki felelőssége a döntéssekkel kapcsolatban és nem kell gondolkodnia." - Mindenhez nem ért egyetlen ember sem, úgyhogy néha előferdül, hogy bizonyos kérdésekben átadja a döntés jogát másnak. Viszont nem tekintem felnőtt embernek azt, aki semmivel kapcsolatban nem képes dönteni és felelősséget vállalni.

"De lehetetlen teljesen egyenlőnek lenni. És itt az irányítás alatt nem az uralkodást értem, hanem a határozottságon és a magabiztosságot, hogy képes egyedül dönteni és nem hunyászkodik meg illetve nem bújik ki a problémák elől." - A magabiztosságnak, a döntésképességnek és a problémák vállalásának az érettséghez van köze, nem az egyenlőséghez vagy a dominancia kérdéshez.

Te ha jól értem, egy felnőtt embert szeretnél társnak, aki döntésképes és nem bújik ki a felelősség alól. Ha így van, totál megértelek. Sőt, pont az ilyen emberekkel lehet a leginkább egyenrangúan működni.

"Szembeszegülni viszont kell, szükséges ha én nem akarom akkor nem teszem..., nem?" - Igen, szerintem is, nemet mondani is kell.