Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Belehalok, szakított a barátom, ő volt a mindenem. Mit tegyek?
17 éves vagyok, és pont ma jártunk 7 hónapja a szerelmemmel. Ő volt nekem az első nagy szerelem, és én is neki. Csodálatos fiú.. Én érzem, hogy ez nem csak tiniszerelem volt, mert az igaz, hogy "csak" 7 hónapot jártunk, de előtte már több mint 1 éve szerettem. Nekem ő a mindenem, és ebbe belehalok egyszerűen. A szakítás bonyolultabb, ugyanis nem illettünk össze teljesen. Úgy értem más volt a véleményünk és a világ meglátásunk is. Ő szegényebb családból származik, mi meg gazdagabbak vagyunk. Ezt nem azért írom le, mert ez a mérvadó, (ha róla volt szó soha nem számított nekem a pénz), de őt valószínűleg ez is zavarta.. Érthető módon. Tehát mivel ennyire különböztünk ebből eredően több veszekedésünk is volt, és előbb-utóbb az ember belefárad. Az egyik nagy veszekedésünk után is majdnem szakítottunk, de akkor meg tudtuk beszélni hogy lesz 1 hónap próba, ha azt kibírjuk veszekedés nélkül akkor maradunk. Ez az 1 hónap nem most telt le, van még belőle másfél hét. A helyzet az, hogy ki is bírtuk veszekedés nélkül, nagyon minimális összezördülések voltak. A barátom azt hitte ma telt le, ezért átgondolta a kapcsolatunkat és azt mondta, hogy vége:'( Valószínűleg neki sok volt a veszekedés, és nem bírta, meg gondolom azt is beleszámította, hogy mennyire különbözünk. Én elmondtam neki mindent, hogy bármit megtennék érte, hogy mennyire szeretem, hogy nekem ő nagyon fontos, erre azt mondta ő is szeret, és biztosan így van mert még sírt is. A szívem megszakad.. Azért fáj a legjobban mert SEMMI jel nem utalt erre, ugyanis tegnap mondta hogy beszélni szeretne velem, akkor már sejtettem, hogy ez lesz. Annyira jó volt vele, mert most pénteken ott aludtam nála, és még vasárnap is áthívott filmezni. Erre 1 napra rá mondja, hogy beszélni szeretne. Akkor vasárnap még nem tudta, hogy ez lesz, de érezte hogy nem olyan a kapcsolatunk mint régen, ezért hétfőn átgondolta, és igen.. Akkor is elmondta, hogy nagyon szeret, ma is elmondta, mégis vége van. Komolyan mondom, én ilyen szomorúságot még soha életemben nem éreztem. Mit tegyek? Szerintetek van még esély arra, hogy összejöjjünk? Esetleg tapasztalatok?
Köszönöm szépen, hogy elolvastad, elnézést a hosszúsága miatt. Várom a válaszokat.
tl;dr
Ha most nem is hiszed, el fogod felejteni 1-2 éven belül. Tapasztalat.
Nem számít a pénz, de először említed...
Nem volt jele, de tudtad előre...
Egy hónap próba, majdnem letelt (két hét telt el belőle)
Te magad sem tudod mi van.
Nem ő volt életed szerelme ha 7 hónap alatt is csak martátok egymást, el fogod felejteni
ezért jó a mondás, házinyúlra nem lövünk.
Egyébként meg rosszul látjátok szerintem a nem a pénz a fontos és egyből ezzel jött. A lány számára tényleg nem fontos de ettől még a másik fél számára igen csak zavaró tényező lehet ami feszültséget kelthet benne.
Mivel mind a ketten szeretitek egymást szerintem van esélye... de ha túl sok minden tört el benne vagy bennetek akkor már úgysem lesz olyan és csak egy rövid időre találtok újra egymásra.
De abban igazuk van a fentebb szólóknak, hogy akármilyen nagy szerelem is volt és most akármennyire is fáj egy idő után jobb lesz. Persze az osztálytársi viszony ront ezen a dolgon mert így találkoznotok kell napról napra majd ha vége a szünetnek.
És ha tényleg úgy szereted mint ahogy írod ez a szünet legfeljebb arra lesz elég, hogy valamicskét tompuljon az érzésed ami várhatóan szeptemberbe újra maximális fordulaton fog égetni.
Elég kellemetlen helyzet.... ha újra összejöttök mindenképp javaslom a kompromisszumot a vitatémákat illetően. Pl a pénz... attól, hogy neked van és szívesen adsz neki bármit még számára lehet kellemetlen, hogy nem tudja úgy viszonozni. Elég hülyeség ez, bennem is van egyfajta egál érzet az anyagi területeken és ha ez felborul engem is szokott zavarni. Szimplán kényelmetlennek érzem a "kiszolgáltatottságot", hogy mástól függjek. Persze az olyan esetek másabbak mikor tudom, hogy úgyis visszaadom csak a mai nap épp így esett.
A barátokkal és közeli emberekkel nekem sem igazán számít a pénz, viszont ennek ellenére én nem szeretem magam adósnak érezni még ha a másik nem is így tekint a dologra és nem is így kezeli... attól én még igen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!