Ti mit tennétek a helyemben? Próbálkozzak vagy hagyjam örökre? Meddig várjak? Reménykedjek egyáltalán? Nagyon gusztustalan amit "tettünk"? A barátság tényleg ennyire fontos a fiúknál?

Van egy srác aki már 10 hónapja oda van értem, elvitt étterembe, közös programok, együtt alvás stb., de én már az elejétől kezdve mondtam neki, h kizárólag barátok, és semmi több, mert nem az ideálom, és nem tudok beleszeretni, csak kedvelni mint embert. Sajnos illuminált állapotba lefeküdtünk, amíg meg is bántam. Közbe természetesen megismertem a barátait, haverjait. Gyakran veszekedtünk, és az egyik barátjának mindig elsírta a bánatát, persze úgy h Ő "dobott ki" engem, ami azért is fura, mert együtt sem voltunk. Mióta ismerem azóta hajtogattam neki, h ez nem lesz soha több mint barátság, de mai napig nem értette meg. Ez a bizonyos legjobb haverja pedig egy mámoros éjszakán azzal állt elő, h menjek át hozzá. Átmentem, semmi nem történt csak beszélgettünk, és simogattuk egymást, rá 1hétre én kerestem h átmehetnék e, ez volt a 2. négy szem közti találkozásunk, aztán rá 1 hétre megint összefutottunk. A hetek folyamán elkezdett valami fura érzés eltölteni, és rájöttem én beleszerettem. Utolsó alakalommal elmondtam neki, amire azt a választ kaptam, hogy nemakar bűntudatban élni, meg h várjunk még egy kicsit ezzel amíg lecsillapodnak a "hódoló" érzelmei, meg hogy fiatal vagyok hozzá, és Ő komoly barátnőt szeretne, ezt mind teljes mértékben megértettem, mivel igaza van. A srác 32, én 21 vagyok. Annyit érdemes tudni még Róla, hogy volt egy 7éves kapcsolata ami csúnyán ért véget, és még mindig szomorkodva mesél róla, ez volt 9éve, azóta nem ismerkedik, és csak pár hetes viszonyai voltak.