Reménykedjek még?

Barátnőm 3 hete szakított velem a véget nem érő veszekedések miatt, de nem vette le fb-ról hogy kapcsolatban vagyunk, mondta nem akar pasizni, és azt sem, hogy rászálljanak. Barátnői azt mondják, hogy csak időre van szüksége, és mi együtt leszünk, mert mi összetartozunk, egymásnak lettünk teremtve. Próbáltam hanyagolni nem írni rá, de valahogy mindig vagy felhívom vagy ő küld valamit viberen amire válaszolok, elvittem már azóta vacsorázni, elmentünk együtt kutyát sétáltatni, vittem neki virágot, ajándékokat, ráadásul egy faluban is lakunk. Ő folyton azt mondja, hogy nem tudja még, hogy mi lesz, ő így most boldog. Én viszont tönkremegyek ebben a bizonytalanságban, nem tudok az egyetemmel foglalkozni pedig nagyon kéne, helyette csak edzeni meg bulizni tudok elmenni, de azt sem élvezem, csak hogy lekössem magam. Tényleg nem úgy bántam vele, ahogy ő megérdemelte volna, de természetesnek vettem, hogy ott van, és meg sem fordult a fejemben, hogy elhagyhat. Mit tegyek, reménykedjek még és éljek tovább napról napra, azt várva, hogy mikor jön egy üzenet, hogy próbáljuk meg újra, vagy zárjuk le végleg, vagy próbáljam meg magamtól lezárni és túllépni, amire megmondom őszintén nem sok erőt érzek magamban?