Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szeretem őt, de nem veszi észre. (kicsit bonyolultabb) Mit tehetnék ebben a helyzetben?
Én 16/F vagyok, ő 18/L. Nyár óta ismerem. Fokozatosan kezdett el egyre jobban tetszeni, tehát nem csak egy fellángolásról van szó. Hasonló dolgokon ment át mint én, így teljesen megértjük egymást, hogy bizonyos helyzetekre/dolgokra miért úgy reagálunk ahogy, stb. Múlt hét végén, 16-án volt a szalagavatója. 12-én a partnere balesetet szenvedett. Nem bánta, mert amúgy is rühellte a srácot. Én pedig 15-én tanultam meg a teljes angol keringőt a 0-ról. Sokat kockáztattam ezzel (nemrég eltört a jobb kulcscsontom, és a keringőben van egy olyan, hogy körbe állunk mi fiúk, a lányok meg ráülnek a karunkra, és megyünk egy teljes kört). Tök jól ment meg minden. Én vagyok a legeslegelső fiú akiről a szülei jó véleménnyel vannak. Eddig mindenkiben találtak valami kifogásolni valót, de bennem egyelőre még nem sikerült nekik. Szinte ódákat zengett nekem az apja, keringő miatt. Egy kisebb stand-up comedy-t lenyomott xĐ Az ismerősei folyton egy párnak gondolnak minket, meg minden. Ölelget, a vállamra támaszkodik, stb.
Most jöhet a "rossz":
E mellett viszont nem oszt meg velem mindent (nem jelentős dolgokról van szó, szimplán csak olyan dolgokat, amik miatt néha nem értem őt) és ez kicsit arra utal, hogy nem bízik bennem. Van egy srác aki tetszik neki, ő lenne az első pasija. Még nem jöttek össze. Én nem ismerem a srácot személyesen, csak facebookon beszélek vele néha. Én elég sokszor hallgatom a lányt a srácról beszélni, de a srác elmondta, hogy a lány rólam is sokat beszél neki. Nem tudjuk hogy mi van. De a srác nem tudja hogy nekem tetszik a lány. És ő úgy tudja, hogy én sem tudok arról, hogy őneki tetszik a lány.
A lány sokszor beszél rólam a szüleinek is meg minden. Különböző játékos csipkelődések vele és a barátnőivel néha elfajulnak, de ha valami történik (vérzésig jutunk) akkor ő az első aki leállítja a dolgot, és odajön megsimogatni a karomat, hogy "Ugye nem fáj?" vagy valami. Persze nem vesszük véresen komolyan ezeket a játékokat, csak néha történnek ilyenek, na püff!í
Tehát látszik, hogy nagyon kedvel engem, sőt amikor napokig nem írtam neki, akkor utána suliban kiosztott hogy mért hagyom figyelmen kívül, majd miután elmondta a kis monológját, a nyakamba ugrott. De emellett ott a másik srác is, akiről eléggé bizonytalanul beszél meg mittudom n mi, meg őt nem is akarja bemutatni a szüleinek meg egyebek, rólam meg mosolyogva beszél, szívesen bemutatott a szüleinek, közvetlen velem,stb.
Ilyen helyzetben mit kéne tennem hogy észrevegye, hogy tetszik nekem? Nem szoktam kimutatni felé a dolgot. Néha ölelgetem, meg ilyenek, de azt csak úgy értelmezi szerintem, hogy mint baráti ölelés.
Nos? Mit tanácsoltok?
Erre gondoltam. De ez eléggé megváltoztatná a dolgokat. Tehát ha én megcsókolom, akár hirtelen a semmiből, akár felvezetve a dolgot, utána ha visszautasít, akkor nem igazán van esélye annak, hogy ugyanúgy tudnánk hülyülni, meg meglenni egymással mint előtte. Tudom hogy kénytelen vagyok a teljes barátságunkat feltenni erre a dologra, de mégiscsak kéne valami olyan lehetőség ami után esetleg nem változik a barátság minősége.
Nyugatiból vonattal jár mindig haza, gondoltam már rá, hogy egyszer, mikor csak én kísérem őt el oda (én is arra járok haza), akkor amikor már menne konkrétan a vonathoz (tehát csak az utolsó pillanatban) akkor megcsókolnám és elsétálnék, mintha ez természetes lett volna.
Most éppen az a helyzet, hogy tegnap volt pár mondata ami eléggé bántó volt rám nézve. És nem a "csakazértis" alapon, meg nem is az "akkortessék" alapon nem beszéltem vele tegnap óta (pedig már írt jó adagot facebookon) hanem tényleg nem tudok most neki mit mondani, mert szar volt a tegnapi. Most hogy így írom, beugrott egy olyan lehetőség hogy:
Most egy hétig be kell kötve lenni a vállamnak. Ezért egy kicsit rosszul fogja érezni magát, bár nem szeretném. Holnap nem akarok még beszélni vele, viszont azt tudom, hogy kedden találkozója van a sráccal. Arra gondoltam, hogy holnap nem beszélek vele, csak kedden, és majd akkor kikísérem a vonatához megpróbálok valami hatásos szövegkörnyezetet teremteni [én komolyan fogok beszélni, ő meg úgyis poénkodni fog, elérem hogy olyat mondjon ami (ha csak poénból is) kicsit sértő] úgy, hogy pont a vonathoz kelljen mennie. És akkor megcsókolom, s annyit mondok, hogy "Na...menj a *srác neve*-hez, nehogy várnia kelljen" és elmegyek.
Erről a lehetőségről mit gondoltok? Nem igazán lehet megjátszásnak nevezni, mert nem az. Nem kell színészkednem, stb, mert tényleg eléggé letörtek a tegnapi dolgok.
Nem jött be. Mikor próbálnék közeledni hozzá, nem enged. Ölelgethetem (szemből, hátulról egyaránt), homlokát puszilhatom, arcát is, néha úgy hogy a szája széléhez érek. De ha már teljes ajakérintkezéssel próbálkoznék, akkor "észrevétlenül", tehát hogy ne bántson meg, elfordítja annyira a fejét, hogy ne a száját találjam el.
De emellett néha ő is húzza az agyam, és mikor hülyülünk, és jön egy olyan helyzet ahol valami laza beszólást irányíthatok felé, akkor ugye poénból meg akarna ütni, én akkor elkapom a karjait, beforgatom magam elé, hátulról ölelem. Ő ilyenkor megpróbálna kiszabadulni, de 1-2 mocorgás után meg hozzám simul, és a fejét a mellkasomhoz/vállamhoz nyomja.
Most ez mi is akar lenni?
Húzza egy kicsit az agyam, de viszont nem az a fajta lány, aki játszana egy fiú érzéseivel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!