Mikor mondhatja egy ember azt, hogy szerelmes és mikor azt, hogy csak rajong valakiért?

A hibákat kihagytam. Ebből a szempontból is van különbség. Szerelmesen nem látjuk a másik hibáit, mindent elnézünk, mindent megmagyarázunk. Minden szép és jó. Amikor elmúlik a rózsaszín köd akkor már reálisabb a kép, észreveszünk sok olyasmit ami addig nem tűnt fel, kezdjük látni milyen negativ tulajdonságai vannak a párunknak esetleg egyik másik ki is akaszt bennünket és vitákhoz vezet.

Amikor már szeretet sincs akkor viszont ezek a hibák szinte elviselhetetlenné és tolerálhatatlanná válnak. "Amikor már az is zavar, ha a másik lélegzik". Akkor ott nemhogy szerelem és rajongás de már a minimálisan összetartó szeretet sincs meg. Ilyenkor nem tudják megbeszélni megoldani, hiába a kompromisszum, nagy eséllyel vége a kapcsolatnak.

Aztán persze mivel minden ember más olyan is van, hogy valaki kerüli a komfrontációt, közönnyel és az totális érdektelenséggel reagál az érzelmek elmúlására.

Nem húzza fel magát, nem idegeskedik, szinte már észre sem veszi azt sem amitől régen a plafonon volt. Az egész kapcsolat nem fontos már neki. Az ember nem idegesiti magát olyasmin ami nem érdekli. Már nem zavarja, hogy a párja ezredszer is a szennyes mellé dobta a zokniját. Ez is egy nagyon fontos jel lehet, hogy bizony vége a dolgoknak. Nincsenek már érzelmek. A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny.