Gyakori ez a fajta kapcsolati dilemma? 20/F

Nos az a helyzet hogy pár napja kapcsolatban állok egy igen aranyos, kedves, vicces, régebben tomboló, most szerethető lánnyal :) csakhogy ez így mind szép meg jó, de uyge miért is lenne ilyen egyszerű. Egyetemista vagyok és hát nem lehet megúszni hogy szüleim ne tegyenek szóvá valamit plusz bátyáim. Nos elmondták őszintén hogy nem örülnek neki, féltenek, hogy nagyon belebonyolódok a kapcsolatba és hogy mindennek a rovására fog menni. Tudni kell, hogy volt egy borzalmas kapcsolatom ezelőtt és hát annyira beleszerettem egy kis senkibe, hogy az már beteges volt. És anyuéknak végig igazuk volt, én meg nem láttam. Talán ezért értintett meg jobban a dolog most. De él bennem a gyanú, hogy egyetemig nem akarják hogy kapcsolatom legyen, hogy tanuljak inkább. Pedig hát majdnem naponta együtt tanulunk, csak azután élünk egymásnak, vele 3 óra 10 percnek tűnik, ha meglátom vagy rámmosolyog, akkor minden gondom elfelejtem. Én udvarolok neki amennyi beléfér, bókolgatok, virágot veszek neki, zenélek neki, poénkodok vele és szerintem ez annyira jó, de ekkor persze jön bátyám, hogy de fogom bánni, hogy most nem megyek végig az összes csajon, meg húzom meg mindegyiket szép sorjában. De... nekem ez nem megy. Én nem vagyok ilyen, én az olyan lányokat szeretem akik a szépre jóra hajlanak, akivel szeretek együtt lenni, mint az én párom. Nos bízom benne hogy valamennyire érthető ez az informácitömb. Szerintetek legyek bunkó, paraszt és csajozzak orba szájba vagy hagyjam ezt a kapcsolatot, vagy ne hallgassak a szüleimre? Előre is köszi.