Nagyon tudok szeretni. Talán ez lehet a baj?

Ez velem ugyanígy van csak én lány vok...hamar kötődöm a pasikhoz és nagyon szerelmes tudok lenni.A szívemet,lelkemet adom a kapcsolataimba...mégsem kellek :( Sztem elriasztom őket vagy nem tudom...

23/L

Velem is valami ilyesmi történt, amit leírtál Kérdező, bár csak egyszer; korom is hasonló, mint a tiéd.

Nekem apu mondott egy érdekeset még ez alatt a kapcsolat alatt.

A kapcsolatok fordítva működnek. Minél jobban kötődsz és közleledsz a másikhoz, az annál jobban fog távolodni - és fordítva.

Teljesen igaz!

Előző előtti kapcsolatomban mindent "feláldoztam" a lányért. Keveset találkoztam a barátaimmal, alig "engedett" haza a szüleimhez a barátnőm (havi egyszeri hétvégi látogatásnál is nyávogás ment, hogy jaj neeee, nem leszel itt stb). Olyan programokra is elmentem vele, amihez az égvilágon semmi kedvem sem volt csak azért, hogy neki jó legyen, mert egyedül nem akart menni. Szóval volt lelki terror bőven :D

Persze szinte mindent megtettem a kedvéért. Meg is lett az eredménye: megismerkedett egy másik sráccal (akkor 19 évesként egy 31 évessel, aki később meg is pofozta, szóval no comment), mert én már "unalmas" voltam. Mindent ráhagytam, mindent megengedtem, mindenbe beleegyeztem. Hiba volt. Ekkor jöttem rá, mennyire nagyon igaza van apunak.

Nem úgy értem ezt, hogy bunkó lettem mostantól. Eszem ágában sincs másképp viselkedni, kevésbé odafigyelni a leendő barátnőmre. De terrorizálni többé nem hagyom magam, ezt elhatároztam. Ha nem tetszik valami, azt megmondom, ha nincs kedvem menni akkor nem megyek stb.

Láss csodát, MŰKÖDÖTT!:)

Nemrég volt egy pár hónapos kapcsolatom. Ebben már nem hagytam magam, és bár mint kiderült az én természettudományos, földhözragadt agyam nem illik össze egy művészlélek agyával, maga a kapcsolat sokkal harmonikusabb volt mint az előző. Szerveztünk egymás nélkül is programokat. Nem volt ilyenen problémázás, hogy ki mikor merre megy. Sőt, magának a kapcsolatnak is azért tudtam véget vetni miután rájöttem hogy nem működik, mert az előző csalódás megtanított arra, hogy magammal is foglalkozzak.

Ha ez nincs, akkor szerintem még mindig egymás mellett szenvednénk legutóbbi barátnőmmel, aminek semmi értelme nem lenne.

Szóval a tanács: te is fogadd meg, amit Édesapám mondott :D

Persze nem bunkón és önzően. Bár a kérdésed alapján nem is feltételezek ilyen viselkedést részedről, rendes srácnak tűnsz. Csak arra céloztam: nem arra akarlak biztatni, hogy mostantól bunkó legyél a lányokkal.

További minden szépet és jót kívánok!:)