Miért van az, hogy valakit nagyon kedvelünk de nem tudjuk megmondani miért?

Én se tudtam sosem megmondani senkinek sem, hogy miért kedvelem. Kedvelem és kész, sosem érzetem kézetést arra, hogy szavakba öntsem, és senki sem kéztetett rá, hogy kimondjam.

Ha kedvelsz valakit az megmutatkozik a magatartásodon, a hozzáállásodon, amit észre vesznek, ugyan így ha nem kedvelsz valakit, azt is észre veszik, nem kell ehhez szavakba önteni.

Sok apró dolog miatt kedveli meg az ember a másikat, ezeket szavakba önteni nehéz, maximum egy nagy közhelyet mondasz aztán szevasz, annak meg sok értelmét nem látom. Ezért se szeretem, ha valaki megkérdezi, mit kedvelek benne, úgy sem tudom normálisan megfogalmazni, és csak egy katyvalagot bökök oda neki, örüljön, hogy kedvelem, nem?