Hogy valaki szeret-e engem vagy nem, azt csak én tudom megmondani. Mert a másik mondhatná, hogy nagyon szeret engem, de ha nekem teher, akkor nem szeret. Hmm?

Szerintem jó a kérdés :)

Nekem pl van ezen mit elgondolkodnom.

Van egy ember az életemben, akit mindig is szerettem, de úgy , ahogy én 'gondolom', ahogy őt szeretni kell. Megismertem őt, de azt is úgy, ahogy csak én tudom őt megismerni. Arra gondolok, hogy nem a felszínt néztem, hanem mindig a mögé, nem amit mutat magából.(persze részben azt is)

De ebből következik, hogy én csak úgy tudom Őt szeretni, ahogy én képes vagyok Rá, és persze, hogy úgy akarom szeretni, ahogy az én meglátásom szerint a legjobb lenne a számára. Azt pedig sosem lehet tudni, hogy ki hogy szeretné, hogy szeressük, ha csak nem mondja, de általában az emberek nem mondják. És van egy másik opció, hogy tudod, hogy mit szeretne a másik, de szerinted, a legjobb szándékaid szerint, nem lenne célravezető. Az sem jó, ha mindig azt kapja valaki amit szeretne, mert nincs benne semmi kiszámíthatatlan és előbb utóbb bele lehet unni.

Am van egy ilyen mondás " Attól még, hogy valaki nem úgy szeret téged, ahogyan azt te szeretnéd, az még nem jelenti azt, hogy nem szeret téged a világ minden szeretetével."

Én ezt vallom. És szerintem minden ember másként szeret. De pont azért kell a megismerés mindkét fél részéről, hogy belelássunk a másik lelkébe, gondolkodás módjába, hogy megismerhessük, hogy a másik hogyan is szeret.