Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért viselkedik így a barátnőm?
Több mint egy éve vagyunk együtt. Heti egyszer találkozunk, általában hétvégente.
Talált diákmunkát, lassan egy hónapja dolgozik, és azóta furcsa velem.
Ha beszélünk telefonon/interneten tökre semleges, majdhogynem az jön le nekem, hogy azért beszél velem mert "muszáj". Ha találkozunk, én mindig vidám vagyok, meg jokedélyű, ő pedig teljesen más. Odaérek hozzájuk, beviszem a cuccaimat, ő fogja magát, beül a tv elé, és nézi...semmit sem szól. Majd 2 órába telik mire hajlandó beszélni velem normálisan mert előtte, mindenre csak tő mondatban válaszol.
Ha szóváteszem, vagy kérdezem mi a baj, vagy fáradt, vagy mondja meg, mindig az a válasz, hogy semmi.
A szexuális életünk sem olyan már. Ha nem kezdeményezek, akkor az a baj, hogy miért nem, hiszen eddig nem érdekelt semmi, ha meg igen, akkor az, hogy miért akarom most, mikor már majdnem aludt?!
3 lehetőséget gondoltam én ki, hogy miért lehet, de bizonyítani egyiket sem tudom:
-tényleg nagyon elfárad a munkába nap mint nap, és semmire nem marad energiája (bejárással együtt 11 órát dolgozik)
-a munka helyen van valami pasi, akivel kacérkodik, és nem tudja mitévő legyen most
-kihűlt a szerelem részéről.
Én mindig próbálok kedves lenni vele, mindig viszek, csokit, vagy valami rágcsát hozzájuk, üdítőt, ilyen apróságokat, és nem is mutatja ki hogy örül neki. Mondom gyere nézdmeg mit hoztam neked! -Jólvan majd megnézem...
mintha nem is érdekelné, pedig a minap is saját kezűleg készített leveles tésztás sós sütit vittem.
Nem tudom mi lehet a baj részéről. Ha meg akarom beszélni, akkor az van, hogy nincs kedve beszélgetni.
Közömbös velem, kb mikor csak szexelünk akkor kedves.
Csak arra tart?!
Tény, hogy néha én is kicsit bunkó vagyok, de nem hinném hogy ennyire....
Fáj, hogy ilyen velem, hiszen szeretem, de hogyan mutassam ki ha lelkileg nem enged közel magához?!
Félek hogy elveszítem, de egyre inkább nem is látom a kiutat, hogy harmónikus lesz még a kapcsolatunk.
Kérlek normális válaszokat írjatok, ha van véleményetek a dologról, és végigolvastátok a sorokat.
Úgy érzem kicsit, arra vár, hogy én mondjam ki először, hogy szakítsunk...mintha nem merné megtenni...vagy nem tudom már
22/F
20/L
" soha nem küzdene/könyörögne senkinek sem."
mi értelme az ilyen gondolkodásnak? Valakinek "küzdést" jelent az, hogy beszélget és kedves kell legyen, akkor szerintem az elég nagy próbléma. Régen az egyik barátom úgy állította be maga előtt azt, hogy némileg vissza kell fogja a taplóságát, hogy ez "küzdelem".
Sokan ezt nem tisztázzák magukban, hogy mit értenek az alatt amit bölcsen hajtogatni tudnak, miközben nem néznek körbe. Vannak akik "nem küzdenek" azzal, hogy szóba álljanak veled, aztán meg más esetekben többet megtesznek valaki másért, miközben a "küzdés" fogalma már valami nagyobb szintre helyeződik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!