S. O. S. kamaszkori szerelmi gondok, mitévő legyek?

Mindenek előtt fontosnak tartom leírni, hogy 15 éves vagyok. És vajon milyen életbevágóan fontos problémája lehet egy 15 éves kamaszkorú leányzónak? Hát persze, hogy a fránya szerelem! Akkor kezdeném a történetemet rögtön az elejéről, mert ha a végéről indulnák kusza lenne az egész. Tehát, sor került felénk is a ballagásra, és nem fogom letagadni, a bulimon eléggé elhagytam magam és berúgtam. Arra hivatkoztam, hogy egyszer ballag az ember 8.-ból, adjuk meg az ünneplésnek a módját! (Egyébként nem szokásom inni)Annyira törekedtem rá, hogy emlékezetes legyen és felejthetetlen, hogy a végén kiesett minden. A legfontosabb részre viszont teljesen emlékszek. A bulin ott volt az a bizonyos fiú akiért oda és vissza vagyok. Nem nevezném ezt még szerelemnek, de jó úton haladok felé, hogy szerelmes legyek. Nem részletezem a dolgot, eljutottunk odáig, hogy leüljünk beszélgetni, majd valahogy arra eszméltem, hogy már a kezét fogom és egymást öleljük. Volt jó pár puszi(arcra, nyakra), a csókig viszont nem jutottunk el, és ezért nagyon tisztelem Őt. Nem volt részeg egyáltalán, és minden tiszteletem az övé, hogy nem használta ki azt a helyzetet amit más fiúk nem hagytak volna ki. Az egyik vitatéma az volt, hogy csak az alkohol beszél belőlem, és holnapra megbánom az egészet, vagy éppen elfelejtem. Ezért maradt el az a bizonyos csók is, mikor már elég közel voltunk egymáshoz, akkor csak annyi volt a válasz, hogy majd holnap. Majd holnap józanul megbeszéljük. A baj csak itt kezdődött. Találkoztunk azóta párszor, de képtelen vagyok felhozni a témát. Igazából próbálom reálisan látni a dolgokat, ugyan is volt még két akadály, az egyik pedig a kor. Tudniillik, Ő 18 éves, és habár nagyon sokan megmondták, hogy az a korkülönbség nem sok, ő állította, hogy az. Ott van viszont a harmadik dolog ami szerintem aggasztja, mégpedig, hogy a húga az egyik legjobb barátnőm és volt osztálytársam. Ő már régóta mondogatja, hogy bejövünk egymásnak, ami most bebizonyosodott, de akkor is kétlem, hogy ennyi elég lenne. Biztatott, hogy legalább facebookon írjak rá és beszéljek vele, de egyszerűen képtelen vagyok. Tudom, hogy nem volt berúgva, ezt mindenki elmondta, de akkor is csak úgy támadjam le, hogy mi volt ez az egész szombaton, ami amúgy már nem is aktuális? Egy kívülálló barátnőmnek elpanaszoltam a dolgot, véleménye szerint azt gondolhatja Ő, hogy tényleg csak az alkohol beszélt belőlem ezért nem lép. Teljesen össze vagyok zavarodva, annyira szeretném, hogy legyen valami de képtelen vagyok lépni, nem tudom, hogy mit gondoljak és, hogy mitévő legyek. Kicsit szégyellem magam, hogy egy ilyen kis ügyből ekkora problémát csinálok, és képes vagyok miatta ennyit rágódni, de már nem tudtam kitől tanácsot kérni, és gondoltam teszek itt egy próbát. Hozzátenném, hogy Ő nem az a típusú fiúk aki játszik más lányok érzéseivel, sőt! Na mindegy, azt hiszem leírtam minden fontosat, várok mindenféle választ! Ne kíméljetek!