Ha nem igazán boldog velem, hagyjam menni?!

Ez most hosszú lesz,és szégyenkezve irom le,de muszály. Pár éve elváltak a szüleim,azóta nagyon sok dolgok mentem keresztül.. Minden azzal kezdődött,hogy anyuék már ki nem álhatták egymást,minden honnan csak azt kellett hallgatnom hogy : ' apád ilyen meg olyan ' vagy hasonlókat anyáról. Apától kaptam olyan megjegyzéseket hogy ha anya nincs vele,én se kellek neki. Volt hogy másfél évig nem tartottam vele a kapcsolatot,mert egyszerüen már nem volt rám kiváncsi. Erről nem beszéltem senkivel,itt rontottam el.. ebből kifolyólag olyan depressziós voltam 13-14 évesen,hogy nagyon sok hülyeséget csiáltam,és többször gondolkoztam önygilkosságon. Hogy mit takar az a sok hülyeség?! Nem fogom szépiteni,nagyon megbántam,ha megtehetném vissza tekerném az időt,és soha de soha nem tennék ilyen dolgot.. ez pedig az hogy képeket küldözgettem neten magamról,én is kaptam.. Nem egyszer csináltam.. igazából sosem élveztem,csak egyszerüen nem unatkoztam és azt éreztem hogy valaki még szépnek tart. Talán az önbizalom hiány is közre játszott,mert elég duci vagyok,és egyszerüen a sok gúnyolódás mellett jó volt néha kapni egy szép vagy,szexi vagy jelzést. külföldre költöztünk anyukámmal a újdonsült férjéhez,mert ő itt dolgozik. Ezalatt is csináltam a baromságaimat.. de csak interneten. Aztán úgy másfél éve (akkor 14 voltam) jött egy srácc.. igazából sosem gondoltam hogy elveszi az eszem,de megtörtént,és lefeküdtem vele.. többször is. De igazából mindig csak azért,mert volt más is neki,és én pedig azt szerettem volna ha engem választ,ezért mindent megadtam neki.. arab származású,ha nem akartam volt hogy kaptasm pofont,volt olyan is hogy hajon fogva húzott vissza.. anyával nem volt olyan a kapcsolatom hogy merjek vele őszinte lenni,folyamatosan veszekedtünk. Aztán tavaly májusban készültem a vizsgáimra, úgy volt hogy 2 hétre haza utazok a vizsga és ballagás miatt,ezért felmentem a sráchoz,lefeküdtünk,de közbe ő levette a gumit.. és eléggé megijedtem,mert késett a menstruációm,és bármikor lehettem olyan napba hogy pont bejöhet. Nagyon össze is vesztm vele,faképnél hagytam. Utolsó nap suliba oda jött hozzám hogy ha össze jött volna a baba fizet mindent,csak meg ne tartsam. Természetesen kértem segitséget,de még mindig nem anyuámtól,hanem nagyimtól.. a lényeg a lényeg,anyum megtalálta a terhességi tesztet,kiszti roham,de megérdemeltem. Szerencsére nem voltam terhes,de nagyon megaláztató volt 14 évesen a nőgyógyásznál lenni,és azon izgulni hogy valyon az e vagyok. SZÁNALMAS VOLTAM! Akkor be is láttam hogy csak kihasznált,és arra voltam jó neki. Amikor visszautaztam megmondtam neki hogy vége. Jött a nyár,sikerült elfelejteni. De folytattam a szórakozást,ismét jött a kép küldözgetés,és irogatás. október elején,lebuktam egy ilennel,és apukám nője kapott helyettem pofont,mert apum azt hitte ő irkálja ezeket. Megbeszéltem velük,nem mondták el anyáéknak. Ekkor döbbentem rá,hogy Héééé,mit csinálsz?! Abba hagytam mindent. Aztán novemberben jött egy srác.. egy magyar srác. Egyszerüen elaléltam tőle. Tetszett külsőleg is,de ami belül volt.. kedves,aranyos,édes,szenvedélyes,odaadó,figyelmes,egyszóval minden amire nekem szükségem van. Jól is kijöttünk. Távkapcsolat lett volna.. amiból volt pár próbálkozásom,ezért nem gondoltam hogy 1x komoly lesz. És erre az lett! Igaz,egy hete ismertük egymást amikor azt kérdezte lennék e a barátnője,és időzve,de igent mondtam. Az az igazság,hogy én azokat amiket csináltam nem mertem neki elmondani,féltem hogy oda lenne az a sok jó dolog amit vonzónak talál bennem. Ő csak azt tudta hogy már nem vagyok szüz,és még hogy úgy csak egy srác volt az életemben,a képekről,irásokról nem. 2 hét után megadtuk egymásnak a jelszavainkat fészen. Én apukámnál voltam a téli szünetbe,és amikor utaztam haza,azzal várt itthon hogy küldtem e képeket stb. Persze hogy azt mondtam hogy nem,és ő hozzám vágte hogy akkor azok mik.. én hülye,nem töröltem ki jó pár ilyen beszélgetést. Elmondtam neki mindent,1 hétig rossza volt a hangulat,a kapcsolat,de 2 hét múlva már semmi nyoma nem volt ezeknek. Nemrég voltunk 4 hónaposak.. csak hogy már 2 hete megy a vita,és szóba került nem egyszer a szakitás,az ő részésről. Igazából ő szüz,aminek én nagyon örülök,és tisztelet is van bennem felé. Már megkaptam az undoritó jelzőt,mert 1x szilveszterkor három srácot is.. hát kényeztettem.. csak fogadás volt,bizonyitani akartam hogy nem vagyok kislány.. ezt is megbántam.. az otthoni suliba rám is ragasztották a ribanc jelzőt. Megérdemeltem!! Ez hamar le is csengett egyébként.. Viszont a (ex)pasim ezeket nem tudja elfogadni.. Azt mondja hogy velem is szar,nélkülem is az lenne,szóval tök m1 lenne hogy ha szakitanánk. Én ezt egyszerüen nem tudom elfogadni,mert én mindent amit mondtam neki,komolyan gondoltam. Megigértem neki,hogy ha betöltöm a 18-at,és együtt vagyunk akkor én haza költözök,csak miatta,csak hozzá. Azt mondta nekem még 3 hete,hogy nem akar elvesziteni,igérjem meg neki hogy soha nem hagyom el,mert ő abba belehalna.. én megigérte,cserébe ugyanezt kértem. Hihetetlen hogy 1 hét alatt olyan fordulatot vett,hogy szeret,de máshogy.. rákérdeztem hogy hogy máshogy? már nem annyira? A válasza az volt hogy szeret,de nem tudja. Ma megkérdeztem tőle,hogy mit szeretne,velem vagy nélkülem? A válasza mindent elmondott.. ami egy egyszerü ' PASZ ' volt.. én nagyon szeretem őt,és nem igaz hogy az elcseszett multam miatt nem lehet jövőnk.. azt mondja ezt egyszerüen nem tudja elfogadni,ő mindig is olyan lányra várt aki szüz mint ő,és együtt elveszitik és boldogan élnek amig meg nem hallnak.. ennek az első részét nem tudom megadni neki,de annyi szereteted kap tőlem,amit biztos hogy mástól soha nem fog! Ha szakitanánk,nekem ő örökre a szivemben lenne,mindig is emlékeznék erre a 4 hónapra,mert a pár veszekedésen,és ezen a helyzeten kivül minden tökéletes volt. Elterveztük a nyarat,mennék haza,hozzájuk,együtt mennénk nyaralni. Anya is bele egyezett,nagyon boldogok voltunk. Én tudom hog elcsesztem a 2 hazugságommal,de nagyon szeretem! Nem akarom elvesziteni.. 1 hét után jobb volt,kameráztunk,nevettünk és kaptam szeretleket is.. viszont 3 napja megint váltott egyet mondván,minden eszébe jutott.. én lány létemre,folyamatosan közdök érte,mindennap elmondom neki hogy mennyire szeretem,mennyire megbántam azokat amik előtte voltak,azt meg pláne hogy az elején nem voltam őszinte.. viszont tőle folyamatosan csak a hidegséget és a megvetést kapom.. Nem érdekel,mert megérdemlem! Tiszába vagyok azzal hogy amiket tettem,undoritóak,szánalmasak.. de MEGVÁLTOZTAM ! Már nem az a lány vagyok.. már teljesen más lettem.. megtanultam elfogadni magam,folyózok,ami nagyon jól megy.. miatta sikerült megváltoznom. Kitudja.. lehet hogy ha nem jön,megint jön a bizonytalanság és vissza esek.. Tudom,ha szakitanánk nem tennék soha többé semmi hasonlót. Én még látok reményt arra hogy minden rendbe jöjjön,de ehez neki is mellém kell állnia.. ha szóbahozom ezt,azt kapom hogy ha nincs a múlta,boldog lenne velem.. Nekem ő mindenkinél többet jelent,bármit képes lennék feladni érte.. Küzdök ameddig birok,szerintetek jól teszem? Kérlek titeket,igy is nagyon fáj a múlt,szégyellem magam,nem szeretném hogy lenézzetek,mindent megbántam, és csak segitséget szeretnék,és ha van valaki aki beszélgetni,jól esne.. na meg tanácsokat,hogy kit tehetnék.. Küzdjek,vagy hagyjam menni,hátha boldog lesz mással? :/ Anyukámmal nem beszélhetek erről,mert ha megtudná hogy miket csináltam,még hatalmasabbat csalódna bennem,és semmit nem engedne,amit szintén megérdemelnék. Ezt az egész storyt csak a pasim tudja, azt hogy nem vagyok szüz még páran,de az se volt soha nagy dobra véve,csak azok tudják akik lényegesek. Kérlek segitsetek,hogyan tudnám elérni hogy engem lásson,azt akit szeret,és ne azt aki ezeket tette? :'(