Szenvedtem, majd szakítottam, de megbántam. Mit tegyek? Többi lent.

Sziasztok!

Teljesen tanácstalan vagyok,szeretném a segítségeteket kéni!

A párommal fiatalon jöttem össze (15 évesen) és nagyon boldogok voltunk,tökéletesek. Szerelmes lettem belé! Ő az első párom és én is neki. Egyszerűen nem tudtam vele betelni,imádtam! A bőre illata,a szeme,az ölelés,a csókja, a nézése, a kedvessége...Minden egyes porcikáját imádtam! De sajnos az emberek az idő múlásával változnak, ami kell is, de ez a változás sajnos rossz irányba fordult nála! Olyan dolgokat kezdett csinálni amitől elhidegültem tőle. Egyfajta lelki terror volt számomra ez a változása, és ennek hatására sajnos eképpen megváltoztam. Ez tavaly nyáron kezdődött akkor kezdtem érezni,hogy nem szeret és idén januárban léptem,akkor azt mondta megváltozik! Meglepő módon nem tette,pedig nem kértem,hogy változzon meg,csak legyen olyan akibe beleszerettem! Aztán februárban meguntam és véget akartam vetni ennek az egésznek,de kért végső esélyt. Bíztam benne....De még inkább sehol semmi. Aztán múlt héten véget vetettem ennek egy vita közepén,és borzasztóan fájt,hogy csak ilyen egyszerűen elenged pedig "szerelmes" belém. Már ma nagyon hiányzott,és megbántam,hiszen az életem részévé vált,mindig együtt voltunk. A szakítás előtt semmit nem éreztem iránta de most,hogy elveszítettem rájöttem,hogy szeretem,méghozzá nem is kicsit! Ezt el is mondtam neki és Ő szívesen újrakezdené velem de csak úgy, hogyha én kérdezné meg,hogy lehetnék-e a barátnője... Én ezzel nem értek egyet! Miért a nő kérdezze meg egy férfitól? Hogy néz az ki? Hová süllyed ez a mai világ?? Egyébként is ő sem kérdezte meg tőlem,hogy lenék-e a barátnője csak "kialakult". Mit kellene tennem?

19/N