Mit csináljak? Bonyolult. Kérlek mondja meg valaki. Megőrülök.

Szóval...14 éves vagyok, (kérlek úgy válaszoljatok hogy ezt ne vegyétek figyelembe, mert koraérett vagyok, elképesztően fura és nagyon szeretethiányos.Ezt mások mondják.) Egy éve vagyok (voltam) együtt a pasimmal, pont ma van a fordulónk. Kb fél éve megismertem valakit aki akkoriban kavart az egyik legjobb barátnőmmel, ő 17 éves, nagyon komoly nagyon fura(azthiszi hogy nem lehet őt szeretni.) Pedig minden egyes porcikája mintha azért lenne hogy szeressék. A legjobb barátom lett, mindentitkom elmondtam neki, és ő is. Azthiszem szerelmes voltam belé.Nem tudom. Aztán összevesztünk, kibékült azzal a lánnyal akin keresstûl megismertem, már három hónapja együtt vannak. Elképesztően féltékeny voltam, úgy gondoltam a csaj nem érdemli meg őt, hogy könnyůvérű, mert az elsø pasijával 13 évesen kb 2 hete volt együtt amikor lesz*opta, a pasija meg kin*yalta őt. Na mindegy. Azóta nem viselem el a pasim bunkóságait, azt hogy seg*gfej folyamatosan veszekszünk. Aztán tegnap megint beszéltem vele , ilyen sulibuli vollt( a 17 évessel) nagyon sokat, és ő olyan aki imád hozzáérni az emberekhez, piszkálni a kezüket, ilyesmi. És aztán egyszer csak azt mondta hogy menjünk fel a másfeledikre (olyan éjfél lehetett szerintem. És nagyon félek a sötétben) Mert a suli nagyon nagy, és ott nem volt senki. És ő tudta hogy félek és megölelt. És aztmondta hogy bárcsak 3 hónappal ezelőtt tartottunk volna itt, mert akkor.minden más lenne . És azt is hogy szakítsak a pasimmal (amit amugyis megtettem volna) és az időt amit a pasimmal töltenék, töltsem vele. Csak vele. És úgy ölelt mintha sose akart volna elengedni, és aztmondta hogy most olyan vagyok mint régn voltam. Aztán vagy egy órán keresztül azon mesterkedett hogy megcsókoljon, de én aztmondtam, hogy nem szabad, mert van valakije. De annyira nehéz volt hogy miközben ezt mondtam közelebb húztam magamhoz. A végén nagyon nehezen, de sikerült rávennem magam arra, hogy elmenjek, de azóta annyira hiányzik hogy fizikailag is úgy érzem mintha elvesztettem volna egy szervem. Este szakítottam a pasimmal, aki sírt (?!) De semmi szánalmat vagy együtt érzést képtelen voltam produkálni. A pasim 14, nagyon bunkó tud lenni, érzéketlen (nem tudom miért szerettem. Lehet hogy megváltozott.)