Létezik olyan szakítás, hogy igazából sosem lépnek túl egymáson a felek, és lehet sosem találnak még egy olyat?

Én sem tudok rendesen elszakadni a 2. barátomtól, pedig már 2 kapcsolatom is volt azóta. Amikor tényleg nagyon boldog voltam, és a fellegekben jártam, egyedül akkor nem éreztem a hiányát. De az nagyon rövid idő volt. Mihelyst szakítottam vagy velem szakítottak, megint elkezdtünk beszélgetni ezzel a volt barátommal. Elgondolkozom rajta sokszor, hogy ez mindkettőnk részéről gyengeség, vagy az élet is így akarja? Úgy érzem, ha megint szerelmes lennék másba, tovább tudnék lépni. De én is azt érzem, hogy nehéz lesz nála jobbat találni. És amikor egyedül vagyok, vagy neki nincs barátnője, mindig visszatérünk egymáshoz. Tudom, hogy legjobb lenne teljesen megszakítani vele a kapcsolatot, de nem tudunk lemondani egymásról, erről a barátságról vagy nem is tudom, minek nevezzem.

A kérdés az, hogy ti beszéltek-e még egymással. Ha nem, akkor minden esélyed megvan arra, hogy találj mást, még akkor is, ha ezt most el sem tudod hinni. Lehet, hogy évek kellenek hozzá, de nem lehetsz örökre egyedül...

én most éltem át ezt. Jártam valakivel, és számomra ő volt az igazi.. azt mondta ő érzelmileg nem tud kötődni hozzám, de szeret, jó velem, minden szép és jó, de legyen vége..

Úgy érzem magam,mint aki lélegzik de nem él.

146

F/N vagy?